LAKOSSÁGI FÓRUM AZ ORSZÁGÚTI DŰLŐ FEJLESZTÉSÉRŐL
A 2024. november 11-én 18 órakor kezdődött lakossági fórumhoz hasonló közvetlen demokratikus intézményt és légkört évek óta nem látott a helyi nyilvánosság.
A felfokozott indulatokkal kísért, kiemelt érdeklődésnek sok oka van. Az egyik bizonyosan az, hogy az Országúti dűlő fejlesztésével kapcsolatos korábbi tájékoztatás, egyeztetés jobban hasonlított a bújócskára, mint a nyilvánosságot valóban támogató közszolgálati kommunikációra. Így érthető, ha szinte valamennyiünk érzelmeit felkorbácsolta a 31-es út menti 1,8 ha-os teljes erdősáv néhány nap alatt végrehajtott váratlan és érzéketlen letarolása. A területen építkezni szándékozó dél-koreai cégtől való félelmek, háttérben az elviselhetőség határára érkezett közúti forgalommal, szintén logikusan magyarázzák, hogy sokak szemében mindez már súlyosan veszélyezteti Maglód élhető, természetközeli, vidéki jellegét. És nem csak városunk van ebben a helyzetben, hiszen egymásra vagyunk utalva-ítélve: így Pécel és Gyömrő is képviseltette magát a fórumon. Gerjeszti az indulatokat, ha a mostani félelmeket és mai szempontokat a 20 évvel ezelőtti döntéseken akarja valaki számonkérni, ráadásul nem megoldást keresve, hanem inkább bűnbakokat. A helyzet „fokozódását” okozta az országos média is, amely a tényszerű hírközlés helyett több esetben inkább pontatlanságokat terjesztett és botrányt gerjesztett a szenzációhajhászást újságírásnak álcázva.1 Nyilvánvaló ok a globálisan ugyancsak megváltozott közéleti hangulat. Megtetézte mindezt, hogy az alig egy hónapja felállt új önkormányzat teljes körű tájékozódását és maximalizmusra törekvő felkészülését sokan titkolózásként élték meg, illetve értelmezték félre. Ráadásul az új testület ezekben a kérdésekben korántsem olyan egységes még, mint a korábbiak voltak.
Összefoglalónk a terjedelmi korlátok miatt sem automatikusan kronológiai sorrendben és nem is minden egyes felszólalást, kérdést felsorolva tudósít a sokszínű fórumról. A majdnem négy órás esemény felvétele azonban egészében látható a város csatornáján.2
Az Országúti dűlő
A lakossági fórumot Kérges László tájékoztatója alapozta meg.3 A polgármester hangsúlyozta, a Városháza, az Önkormányzat és a lakosság többségének érdeke, célja ugyanaz: élhető, barátságos kisvárosi és egészséges lakókörnyezet kialakítása, amely ugyanakkor képes is magát fenntartható módon ellátni, de fejlődni is. Elmondta, itt született, nőtt fel, de a gyermekeit és unokáit is itt szeretné maga körül látni egész életében, ezért is téved vagy vétkezik az, aki Maglód-ellenességet, a lakosság háta mögötti, a várost kiárusító praktikákat lát vagy láttat most az ő vagy az általa vezetett testület döntései mögött.
Az Országúti dűlő a 31-es út, az Eagle Industry, a városi temető és Pécel határa között helyezkedik el. A terület sosem volt az önkormányzat tulajdona. A Városháza munkatársa, Palotásné Tóth Orsolya mutatta volna be kivetítőn a Rákosmezeje Kft.-től a mai tulajdonosokig vezető utat, ha a közönség türelmetlenebb és dühösebb hangadói hagyták volna ezt. Pedig ebben az is jól látható lett volna, hogy nem az önkormányzat engedélyezte a fakivágást, hanem az Erdészeti Hatóság; a helyi szabályozás kötelezően megtartandó fasort ír elő a területen, ahol eredetileg „csak” a körforgalmak mentén merült fel a vágás; és a Városháza elvárja a látványterveken is szereplő pótlást, mégpedig az inváziós akác és amerikai kőris helyett őshonos fajokkal.4
Kérges László emlékeztetett: a rendszerváltás után abban látszott az egyetlen fejlődési és forrásteremtő lehetőség a környék egyik legkevésbé tehetős önkormányzata számára, hogy az akkori tulajdonos Rákosmezeje szándékaival egyezően befektetőket csábít ide. Nem volt még modern infrastruktúra, aszfaltozott út is alig, hiányzott a bölcsőde, a megfelelő befogadóképességű óvoda, iskola. 2004-ben ezért 41 ha mezőgazdasági területre készült szabályozás, lakóövezeti besorolással. Kivonták a művelés alól, és 150 telekre darabolták fel, ám továbbra is mezőgazdasági művelés alatt állt, a tulajdonosváltások és gazdasági problémák miatt a terület nem épült be, csak a sarkában valósult meg egy áruház (ma kínai üzlet).
2014–15 táján Maglód „megtelt”: a helyi infrastruktúra és intézményrendszer nem bírt el további népességnövekedést. Az 1990-ben még kb. 8000 lakosú településen akkora 25%-kal (mára pedig bő 50%-kal) többen élnek. Ahol lehetett, visszaminősítették a területeket, ahol pedig nem, ott kereskedelmi-gazdasági és városközponti vegyes övezetet hoztak létre. Ha megmaradt volna a 150 telek, az 300-500 lakással, akár 2000 fővel is emelte volna a lakószámot. Így inkább az iparűzési adóból befolyó bevétel növekedését célozták meg, mert arra nagy szüksége volt a városnak.
A Helyi Építési Szabályzat megváltoztatásáról, a besorolási övezetekről úgy dönt a képviselő-testület, hogy szakemberrel kidolgoztatja az elképzelést, majd elküldi több tucat szakhatóságnak. Partneri egyeztetés során lakossági fórumot is kell tartani, meghallgatni a lakosság véleményét. A korábbi tanulságok nyomán ma már homlokegyenest más a kommunikációs gyakorlat (lásd lapunkat, a városi közösségi oldalt, intenzív jelenlétünket a helyi nyilvánosságban).
A terület tulajdonosa a Thomay Zrt. (korábban Zemplén Market) érdekeltségébe tartozó Péger Kft. A 2022. áprilistól Gá/2 övezetű terület fel van osztva, a rajzokon 2004 óta szinte változatlanok az utak. Ez a besorolás szolgáltató-logisztikai rendeltetést és a környezetre jelentős hatást nem gyakorló ipari tevékenységet enged meg. Utóbbi elbírálása azonban nem önkormányzati hatáskör, hanem a környezetvédelmi hatóságé. A tervezett épületek engedélyét sem a Városháza, hanem a Gyáli Építéshatóság adja ki. 2024. jún. 26-án nyújtottak be a területre építésiengedély-kérelmet, amelyet Gyál a maglódi településképi vélemény és az országos főépítészi vélemény hiánya miatt elutasított. (Az előbbire nem is érkezett Maglódra kérelem, továbbá Rupp Zoltán maglódi főépítész konzultációjuk során jelezte a tervezőnek, hogy nem támogatja a tervezett tevékenységet.) 2024. júl. 18-án újra beadták a kérelmet, de az eljárást jelenleg szüneteltetik – talán épp a tiltakozások miatt is.
A tulajdonos később tájékoztatta az új városvezetést, hogy a területe megközelíthetősége és hasznosítása érdekében engedélyeztetett két körforgalmat az Útügyi Hatóságnál. Ezek kialakításához és a szükséges közművek elvezetéséhez az állami tulajdonú erdősáv a beruházásnak útban volt. Talán a közműveket másfelé is vihették volna, de ma ebben az összefüggésben csak arról van tudomása a Városházának, hogy Tabányi Pál márciusi írásbeli nyilatkozata szerint az erdősor kivágása nem sért közérdeket.
A körforgalmaknak a tervek szerint már tavaly szeptemberben el kellett volna készülniük, a város azonban mégis most néz mindezzel szembe. Maga a 31-es főút és a már 2004-ben is út besorolású véderdősáv is állami tulajdon, a Magyar Közútkezelő fenntartásában. A fakitermelést is a közútkezelő végezte az új önkormányzat tájékoztatása nélkül, mert jogszabály azt nem írja elő, a kivágást pedig nem tiltja. Csak kérésre kapta meg utólagosan a Városháza az Erdészeti Hatóságtól a vonatkozó határozatot. És nem vették figyelembe, hogy a szabályozási terv kötelező elemként megtartandó fasort jelöl! A hosszú távú elképzelések szerint már az Eagle is kezdeményezte, hogy legyen a 31-es út mellett járda és kerékpárút, amelyeket szintén csak az erdősáv kárára lehetett volna megvalósítani. Mindezt tehát tartalmazza a szabályozási terv – az erdő részleges megtartása mellett.
Kérges László emlékeztetett, a kampány során hangsúlyozták, hogy nem kívánnak újabb ipari területeket, parkokat létrehozni. Fenntartja az ígéretet. A régi szabályozás, illetve korábbi szerződések nyomán megvalósítás előtti beruházások problémáját azonban mégis most kell kezelni. A megakadályozás ugyanis a kártalanítások mértéke miatt gyakorlatilag elképzelhetetlen: a város több éves teljes költségvetése sem fedezné biztosan a költségeket. E kényszerhelyzetben most olyan járható utat kell keresni, amellyel közösen, nyílt, őszinte kommunikáció mellett a lehető legtöbbet és legjobbat hozzuk ki.
A tulajdonos
2021-ben egy becsődölt cégtől vásárolta meg a felszámolási eljárás során a 33 ha-os területet (egy részben lakossági igényeket is kiszolgáló víztoronnyal) a kereskedelmi ingatlanok fejlesztésével foglalkozó tulajdonos. Soczó Gergely, a tulajdonos képviseletében elmondta, bár korábban tudományos és technológiai park kialakítása is terítéken volt, ez a jogcím azonban túl korán megszűnt. Így végül egységes szabályozásúvá alakították át az egészet.
A terület fejlesztés alatt áll. Látványtervet és hatástanulmányt nem kell még készíteni a jelenlegi fázisban. Tárgyalnak ugyan egy biotermékeket forgalmazó cég 1 ha-os raktárbázisáról, de ez is csak terv. Nyitottak az olyan helyi cégek igényeire is, mint a közeli gumis üzem. Az első beruházójuk, a dél-koreai cég a terület 1/10-ét foglalná el. A 6-8 ha-os kereskedelmi központról most közkézen forgó, benzinkutat, gyorséttermet, bevásárlóközpontot stb. ábrázoló dokumentumok sem konkrét terveket ábrázolnak, a „Plázastop-törvény” eleve nem teszi az utóbbi építését lehetővé.
A fakivágások kapcsán kijelentette, hogy a terület zöldfelületi mutatója bőséges felületet kínál az állami területen kivágott fák pótlására.5 Az önkormányzat kérésére a viszonylag kis területű temető javára pedig 1 ha-ról mondtak le a tulajdonukból, ahol parkoló és gyalogút is lesz. Ebből az is következik, hogy a területfejlesztés nem lehetetleníti el a Gödöllői-dombsághoz vezető turistaút kezdő szakaszát. Ő maga is természetszerető, szorgalmazza, hogy az ide érkező befektetők fordítsanak majd gondot a fásításra, a biodiverzitás fejlesztésére, és működjenek együtt zöld szervezetekkel.
A csapadékvizet sem eresztik Maglódra. Az északi részen elvezetőárkot létesítenek, és bár erről Pécellel nem egyeztettek, ezt az Alsó-Tápióba kell bevezetniük a szakhatóság döntése nyomán. Tisztában vannak a korlátozott víz- és csatornakapacitással, az ezzel kapcsolatos infrastruktúrafejlesztés részben az ő feladatuk. Azt állította, hogy a kereskedelmi egység vízszükséglete (hiszen ott nem mosnak, nem fürdenek) kisebb, mint egy családi házé.
Soczó Gergely legtöbbször elhangzó mondata a fórumon: értéket teremteni jöttek ide, nem rombolni. Olyan esztétikai igényeket is kielégítő beruházást kívánnak megvalósítani, amelynek tőszomszédságában akár ő maga is élne… (A fórum egyik résztvevője kérdezte tőle, lakna-e egy ilyen ipari park mellett.)
A legnagyobb indulatokat és a legtöbb kérdést a fakivágás mellett a túlterhelt 31-es út további forgalomnövekedése okán kapta Soczó Gergely. Valódi megoldást az állam helyett ők nem tudnak nyújtani elkerülőútra, és hiába teljesítenek minden kötelezettséget és elvárást, a beruházás nyilvánvalóan nem csökkenti a forgalmat. Bonyolítja a helyzetet a terület mögött abbahagyott kiemelt állami beruházásként indult postafejlesztés, noha annak megépülése terhelte volna csak igazán a városon áthaladó forgalmat.
Az Országúti dűlő beruházói kinyilvánították szándékukat, hogy településrendezési szerződés keretében vállaljanak kötelezettséget a lakossági fórumon is felmerült olyan kérdések közös megoldására az önkormányzattal, amelyben kompetenciával rendelkeznek.
A Samwon
Kereső Zoltán ügyvéd, a dél-koreai Samwon képviseletében tájékoztatta a fórumot, hogy a terület megvásárlása után két egymás melletti csarnokra nyújtották be az engedélykérelmet, de első körben csak az egyiket építik fel, amelynek a látványterveit tudják bemutatni.6 A gyömrői székhelyüket is az magyarázza, hogy amíg nincs itt tulajdonuk, addig ide bejegyezve sem lehetnek.
A jogszabály szerint az üzemépületnek az út közepétől legalább 50 méteres távolságra kell lennie, így az a legszélső lakóházhoz képest 60-70 méternél nem lesz közelebb. A leglényegesebb információ azonban az, hogy az üzemben alumíniumdarabolást fognak végezni: az ideszállított 1,5 méteres tekercseket kisebb darabokra vágva küldik tovább.7 Vegyszert nem használnak, így sem eloxálásra, sem más vegyi technológiai eljárásra nem kerül sor. Égéstermék, por és szennyvíz sem keletkezik az eljárásban. Semmilyen zaj- és szaghatás sem éri Maglódot.
A technológia olyan drága beruházást igénylő, automatizált gépsorokra épül, amely kizárja, hogy a tervezett tevékenység helyett később mást végezzenek itt. Az anyacég sokrétű tevékenységi köreiből sem következik, hogy az ide tervezett üzemen változtatni akarnának később.
Az üzem naponta 4-6 kamion érkezésével és távozásával növeli a 31-es út forgalmát, ez a második üzemépület hosszútávú megépülésével legfeljebb a duplájára emelkedik. Maglódról kívánják kiszolgálni európai partnereiket, innen a Balkán éppoly jól elérhető, mint Franciaország.
A Samwon legfeljebb 50-60 fővel kívánja működtetni az üzemet, ahová várják majd a maglódi munkavállalókat is. Ez a teljes létszámszükséglet cáfolja az állítólagos 300 fős „munkásszálló” tervét is. Az valójában egy olyan 22 férőhelyes szálló lesz, ahol főként az anyacégtől érkező mérnököket helyezik el, akik a beüzemelést és a betanítást végzik majd. A hatóságok itt sem engedélyezik a szennyvízelvezetést, a maglódi hálózat terhelését, így azt tisztítással és szikkasztással oldják majd meg a beruházók.
A koreai családi vállalkozás elkötelezte magát egy az üzem előtti erdősáv telepítésére is: az a céljuk, hogy Maglód felől ne látszódjon az üzem.
1 Lásd ehhez az „Egy demonstráció a magyar média torzító tükrében” című cikket a Maglódi Híradó oldalon (www.facebook.com/maglodihirado/, nov. 11.).
2 Lásd: www.youtube.com/watch?v=wp0A8JzSxo8&t=34s (A Tizenhetes Csatorna Maglód névadója a város jelképe, a patak. A csatornán látható a képviselő-testület alakuló ülésének felvétele és az 1956-os megemlékezés videója is.)
3 A polgármesteri tájékoztató teljes egészében olvasható a Maglódi Híradó oldalon (nov. 12.).
4 A Városháza videója megtekinthető a Maglódi Híradó oldalon (nov. 12.).
5 „Számszakilag” ez igaz a kivágott fák és az ültethető fák viszonylatában, másrészt azonban a mutató 75%-os beépítést tesz lehetővé, azaz összességében mégis sokkal kisebb lesz a most még beépítetlen rész.
6 A látványtervek elérhetősége: https://twinmotion.unrealengine.com/presentation/D4Z_4B7VsOEKkMkj?lang=ko
7 Az üzembe tervezett tevékenység az alábbi videón látható: www.youtube.com/watch?v=xJR-CvsgVsA&ab_channel=HeinrichGeorgGmbHMaschinenfabrik
