Nagy érdeklődés kísérte a november 21-ei testületi ülés utáni közmeghallgatást, amely a 10 nappal korábbi, Országúti dűlő-beli beruházásokkal foglalkozó, paprikás hangulatú lakossági fórum folytatásának ígérkezett.
A közmeghallgatás a helyi állampolgári részvétel közvetlen formája, amelyet évente legalább egyszer kell megtartani, ám a korábbi tapasztalatok inkább emlékeztettek hallgatásra, semmint valódi demokratikus fórumra. A meghallgatásból ezúttal viszont megbeszélés kerekedett, amikor Kérges László polgármester közmegelégedésre bejelentette, az önkormányzat változtatási tilalomról szóló döntése maximum 3 éves lehetőséget biztosít arra, hogy a lehető legjobb megoldás kerekedjen ki az Országúti dűlő beruházóival.* A kedélyek megnyugodtak. (Minden kérdésre nem térhetünk ki, a teljes videófelvétel megtekinthető a városi csatornán.)**
Eiler László azt firtatta, nem perelhet-e a tilalom nyomán kárt szenvedő beruházó. László Jenő ügyvéd elmondta, különbség van kártérítés és kártalanítás között. Az előbbi jogtalanság esetén állhatna fenn, erről itt nincs szó. Kártalanítás a jogszerűen okozott kárért járna, ám ezt a jogszabály kizárja a változtatási tilalomnál. Margit-Angyal Andrea kérésére kifejtette: a tilalom idején nem lehet telket alakítani, új építményt létesíteni, meglévőt átalakítani, bővíteni, elbontani és más, hatósági engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez nem kötött értéknövelő változtatást végrehajtani. Takács Béla aljegyző szerint össze kell hangolni az érintettek igényeit ez alatt az idő alatt, a szabályozásból jelentősen visszavonni ugyanis nem lehet.
Trompler Zoltán másokkal együtt arról érdeklődött, hogyan lehet a lakossági oldalról az egyeztetésekbe bekapcsolódni. A polgármester hangsúlyozta, a testület meg kíván felelni az emberek jogos igényeinek, a többségi akaratnak. A legpraktikusabb út az intézményi beavatkozási mód: civil szervezetek ügyfélként bejelentkezhetnek az eljárásokba. A Kék Maglód Egyesület tervezi ezt, és intézményesülhet az ipari park építése ellen demonstráló csoport is. Egyénileg célszerű a lakóhely szerinti képviselőt megkeresni, a közvetlenebb bekapcsolódás a gyakorlatban nem kivitelezhető. Az önkormányzat a teljes eljárásról folyamatosan tájékoztat.
Margit-Angyal Andrea szerint jó döntés, hogy a lakossági fórum után van a közmeghallgatás, de a kétirányú a kommunikáció okán többször lenne rá szükség, mint az évi egy kötelező alkalom. A polgármester a fentiekből következően is helyeselte ezt, megemlítve, a telefonszáma 20 éve változatlan, és mindenkit vissza szokott hívni. Remport Csaba képviselő azzal egészítette őt ki, hogy nemcsak a testületi, hanem a bizottsági ülések is nyilvánosak, az időpontjuk pedig olyan, hogy sokan részt vehessenek rajtuk. Az ülések után is készek ott maradni, beszélgetni. December 13-án pl. Marton Gábor tart a 2. sz. körzetben képviselői fórumot.
Szarvas Tamás a tervezett körforgalmak hatósági engedélyének jogerősségét tudakolta, mert utóbbira nem vonatkozik a változtatási tilalom. László Jenő kijelentette, a településrendezési szerződéshez bekérik az engedélyt. A körforgalom építését az is lassítja, hogy 3 féle övezeti besorolású területen húzódik, noha annak azonosnak kell lennie.
A különböző elkerülő utak terveire sok kérdés érkezett, pl. Balogh Rékától, konkrét válaszokat azonban senki nem tudhat sajnos. Lévai Attila a Gyömrő–Maglód közötti útról elmondta, folyamatosan változtatnak a terveken, de értesítést erről nem küldenek. Minden korábbi maglódi kérelem dokumentálva van, bár nem a mi területünkön húzódik a nyomvonal. Korábban erdősávval is kalkuláltak, a jelenlegi változaton zajvédő fal van mindkét irányba, erdősáv nincs. A Dózsa Gy. úti piac felé középtájon turbókörforgalmat terveznek. Az állami beruházású kéregalagút (a piactól a 31-es útig) katasztrófa lenne, mert a vízhálózatunkat féltjük. Ezt az utat inkább a város északi részén kellene vezetni. Kérges László emlékeztetett: 2008 körül Maglód határában a nagy S-kanyartól indult volna a Pécel felőli elkerülő út, ez változott az M4-es megépülésével. Ha elkészül a 3111, a körgyűrűtől 5 körforgalom lenne egy 2 km-es szakaszon. Bár Pécelnek is kell a kihajtás, jelenleg egy kb. 50 ezres városcsoport érdekeit védve kellene úgy nyomást gyakorolni a tervezőkre, hogy az eredményre nincs garancia.
Szarvas Tamás két életveszélyes, még lámpa nélküli gócpontot ajánlott a testület figyelmébe. Szerinte csak idő kérdése, mikor lesz gyermekgázolás a Katona J. és a Jókai u. sarkán, illetve a Katona J. és Pasteur u.-nál lévő átkelőknél. Bár a Volánbusz a megállóitól csak bizonyos távolságra engedi a lámpa kihelyezését, két bizottsági elnök, Kerek Tibor és Remport Csaba vezetésével a Városháza korábbi intézkedéseit újravizsgálják, Utóbbi elmondta, 10 éven át rengeteget küzdött a legveszélyesebb útkanyarulat lámpáiért, de „csak” trafiboxot tettek oda. Ugyan sokat „csuklik” miatta, baleset mégsem volt azóta. Balogh Réka az átkelőhelyeknél elhelyezett táblákkal, zászlókkal segítené a gyermekek átkelését.
Herendi Tamás alpolgármester a közvilágítás kapcsán feltett kérdésre válaszolt: az összes ELMŰ-oszlopra tettek új ledlámpát, amely erre alkalmas volt. Időközben egy kimaradt lámpatestet is felszereltek egy addig kivilágítatlan területen. Kerek Tibor 4 olyan utcaszakaszt is felsorolt, amelyet a jövő évi költségvetési tervbe be kell építeni, mert jelenleg a város fekete foltjai a Gábor Á. és a Lövéte u. között (részletek a képviselői oldalán olvashatók). A játszótereken nyitvatartási rend és bírság segítségével fékezné meg a randalírozást. Lévai Attila egységes rendszert szorgalmaz a városi parkhasználatról, amelyet be is kellene tartatni.
Margit-Angyal Andrea felülvizsgáltatná a fás területek nyilvántartását, hogy ne legyen több meglepetés-kivágás. Takács Béla aljegyző már megkezdte az új zöldrendelet egyeztetését, amely bizonyos törzsméretű fákat automatikus védelem alá helyezne magán- és közterületen egyaránt. Ez szívügye, amelyre sajnos csak most kapott felhatalmazást, és januárban el is végzi a feladatot. Igaz, „csak” a belterületi fákat lehet megvédeni, a külterületek erdészetekhez tartoznak (mint a 31-es menti egykori erdősáv).
Kérges László emlékeztetett, a bölcsőde mellett egy 5000 m2-es terület került augusztusban a város tulajdonába, ahol a lakók véleményét kikérve tesznek javaslatot rekreációs terület kialakítására. A Gyömrő felőli további területek szántó besorolásúak, ezen nem kívánnak változtatni. Kerek Tibor sürgette a saját területen folytatott földművelés megszüntetését, és szaktervezéssel kerülné el a rossz faültetésekből adódó hibákat. Herendi Tamás arról számolt be, hogy az érintett Klenova-Építő Kft.-vel kötött településrendezési szerződésből a városra eső részt már teljesítették…
Egy jó közmeghallgatást abbahagyni lehet, befejezni nem. Folytatása következik.
* Változtatási tilalom 3 évre c. tudósításunk a 4. oldalon.
** Lásd https://youtu.be/OFOobIJz77c
