„Tűrhető minőségű ivóvíz” címmel jelentettünk meg a maglódi ivóvízzel kapcsolatos általános tájékoztatást január 30-án. Horváth Attila, a Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató Zrt. (DPMV) vezérigazgatója megbízásából Gebhard Antal hatósági csoportvezető válaszolt lapunk kérdéseire. Folytatjuk cikkünket a gyakorlatibb kérdésekkel. (Emlékeztetőül: cikkünk első részének legfontosabb információja az volt, hogy a vonatkozó jogszabály szerint „az ivóvízben jelen lévő kémiai, biológiai és radioaktív anyagok, valamint fizikai jellemzők értéke, amely felett vizsgálni és mérlegelni szükséges, hogy ezeknek az anyagoknak, valamint fizikai jellemzőknek az ivóvízben való jelenléte kockázatot jelent-e az emberi egészségre nézve”. A maglódi értékek alapján így a víz a „tűrhető minőségű ivóvíz” kategóriájába tartozik, azaz „olyan víz, amely az emberi egészséget veszélyeztető anyagot vagy szervezetet nem tartalmaz, de amelyben a vízfelhasználást zavaró, esztétikai vagy egyéb panaszt okozó anyag vagy szervezet előfordul”.)
– Mit tehet, aki olyan helyen lakik, ahol „tűrhető víz” jön rendszeresen a csapból, de nem kíván ammóniaszagú vagy teaszínű vízből inni, főzni, abban tisztálkodni? Vannak erre egyénileg elérhető, egyszerű, olcsó műszaki megoldások? Milyen tanácsokat adhat ebben a kérdésben a DPMV?
Gebhard Antal: Aki ilyet tapasztal, tájékozódjon, illetve szükség esetén tegyen bejelentést a víziközmű-szolgáltatónál. mapjainkban már megszokott, hogy a közösségi oldalakon, csoportokban (például a Facebookon) keresztül egy-egy hálózati hibáról a felhasználó rövid időn belül tudomást tud szerezni. Ilyen információforrás azonban akár a víziközmű-szolgáltató saját közösségi oldala is lehet. Ezzel adott esetben akár elejét is veheti annak, hogy egy közelben lévő meghibásodás esetén a csap megnyitásával a saját háztartásába engedje a törzshálózatban található és öblítéssel még el nem távolított, rosszabb minőségű vizet. De ha a szolgáltatott víz minősége jelentősen eltér a megszokottól, és nincs a közelben meghibásodás, célszerű bejelentést tenni a diszpécserszolgálatnál. Ezzel a szolgáltató is hasznos információkhoz juthat a vízminőségről, hiszen, ne feledjük, a DPMV Zrt. ellátási területén nincsenek on-line vízminőséget figyelő állomások. Ha viszont a probléma tartós vagy gyakran fordul elő, érdemes elgondolkodni saját vízkezelő telepítéséről. Ezzel kapcsolatban azonban szeretném felhívni a figyelmet a gyártó által meghatározott telepítési és üzemeltetési feladatok fontosságára. Egyébként ivóvízminőségi kérdésekről, valamint a vízkezelők vélt vagy valós képességéről számos hasznos tájékoztató érhető el a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ Vízhigiénés Laboratóriumának honlapján, a lakosságnak szánt, közérthető módon szövegezett tájékoztatóiban. Ezek közül külön kiemelem a Tudnivalók a magánkutakról; a Tudnivalók a csapvízről; Ivóvízutótisztító kisberendezések és vízadagolók menüpont alatt található tájékoztatókat, infografikákat. A különböző házi víztisztító rendszerek meglehetősen széles skálán mozognak (a víztisztító kancsótól az egészen komoly berendezésekig), ehhez mérten beszerzésük és üzemeltetési költségeik is jelentősen eltérőek. Ezek kiválasztásában szükség esetén a víziközmű szolgáltató elsődlegesen a vízminőségi laboreredményekkel tud segítségére lenni a felhasználóknak.
– Morális értelemben mit gondol arról a helyzetről, hogy ugyanakkora díjat fizet az is a szolgáltatásért, aki rendszeresen ilyen vízhez jut, és az is, aki mindig átlátszó, tiszta vízhez jut?
Gebhard Antal: Maglód ivóvízellátása során a DPMV Zrt. bérleti-üzemeltetési jogviszony keretében üzemelteti a város ivóvízellátó rendszerét. Társaságunk a rendelkezésére bocsátott (lényegében a tulajdonos önkormányzattól bérelt) eszközökkel biztosítja a vízellátást. Könnyen belátható, hogy egy vízkezelő nélküli vízellátó rendszeren a vízminőségi előírások biztosítása sok esetben lehetetlen feladat. Vízminőségi problémák esetében társaságunknak lényegében két eszköze van: a kutak együttes üzemének megfelelő kombinációja és a hálózat öblítése eseti jelleggel.
– Hogyan érvényesülhet (immár nem anyagi, vagy morális, hanem jogi oldalról) a jogegyenlőség, ha egyesek ugyanakkora díjért jelentősen más minőségű szolgáltatást kapnak, mint mások?
Gebhard Antal: Az üzemeltetési feladatok ellátása során a lehetőségeket az előzőekben foglaltakon túl a településen nyújtott ivóvíz-szolgáltatásból származó éves bevétel – kb. 194,5 M Ft – határozza meg, azaz korlátozza be. A Maglódon értékesített ivóvíz 85%-át a lakosság használja fel, azaz a vízdíj 85%-a a lakossági díjból származik. Ennek mértékét ugyan a 2013. évi rezsicsökkentés során törvény határozta meg, azonban az lényegében a 2009. során alkalmazott vízdíjjal azonos… Tavaly kormányzati döntés révén megemelték a nem lakossági felhasználók által fizetendő vízdíj mértékét, továbbá társaságunk már második éve kedvezményezettként részesül a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alapból. Ez utóbbi intézkedések nyilvánvalóan javítottak az üzemeltetés finanszírozási helyzetén, azonban a mértékük mégsem tesz lehetővé települési léptékű fejlesztést, például víztisztító rendszer kiépítését.
– Önkormányzati oldalról milyen tanácsot adna egy olyan településnek, amelynek éves költségvetése 3,3 Mrd Ft, azaz egy víztisztitó berendezés milliárdos költsége legalább harmada az egész éves összbüdzsének? Milyen realitása van és milyen időkereten belül egy ilyen beruházásnak? Ismer ilyen célra pályázatokat? Kormányzati, uniós vagy más pályázatokat, támogatási forrásokat?
Gebhard Antal: A települési víztisztító rendszer megvalósítása kapcsán fontos kiemelni, hogy a korábban meghirdetett európai uniós támogatásokra kizárólag derogációs komponensek (pl. arzén) esetében lehetett pályázatot benyújtani. A Maglódon is tapasztalható vas- és mangántartalom problémáinak orvoslására az elmúlt tíz évben csupán két pályázati forráslehetőségről hallottunk. Az egyik a „ZIKOP-2.1.1 Víziközmű-rendszerek és zöld-kék infrastruktúra” pályázat lett volna, ez azonban csupán a társadalmi egyeztetésig jutott, és végül nem írták ki, így el sem indulhatott rajta sem társaságunk, sem az önkormányzat. Tavaly októberben jelent meg a Nemzeti Fejlesztési Központ, a Svájci–Magyar Együttműködési Program II. időszak, Víz- és szennyvízkezelés tematikus területén, SM07-WWM jelű „Vízminőség javítása Magyarországon” c. program ivóvízkezelés célkitűzése keretében, azonban a pályázati feltételek itt sem tették lehetővé, hogy megoldást találjunk általa a maglódi ivóvízminőség javítására. Jelen állás szerint a fent meghatározott forrás biztosítására (annak mértéke miatt) sem a DPMV Zrt., sem az önkormányzat nem tud kötelezettséget vállalni. A végleges megoldás érdekében továbbra is várjuk és figyeljük a pályázati lehetőségeket. Azzal azonban tisztában kell szintén lenni, hogy egy-egy pályázati lehetőségre is jelentős a túljelentkezés. A sikeres pályázathoz nem elég a leggyorsabbnak lenni, de annak megjelenésére már kész (tervezési, engedélyezési, költségvetési stb.) dokumentációval kell rendelkeznie a pályázónak. Ezen a téren jelenleg elmaradásban van a maglódi önkormányzat, hiszen egyelőre csupán egy 2021. évi koncepciótervvel rendelkezik. Összehasonlításként: van olyan település az ellátási területünkön, ahol már 6 évre rendelkezésre áll a tervezett víztisztító berendezés vízjogi létesítési engedélyezési terve. Az arra megszerzett vízjogi létesítési engedélyt és építési engedélyt pedig folyamatosan hatályban tartják, illetve megújítják.
– A közelmúltban volt olyan hét, amelynek csak az első 3 napján Maglód 4 különböző pontján volt csőtörés. Van arra rálátása, mindez esetleges, véletlen alakult így? Vagy az elöregedett csőrendszer az oka (ami önkormányzati hatáskör volna)? Vagy azoknak van igazuk, akik szerint ezen esetek többsége nem klasszikus csőtörés, hanem valamiféle rosszminőségű pántok adják fel sorra a szolgálatot, amellyel annak idején a vízművek sokat spórolt volna, de most a lakosság issza a levét (szó szerint)?
Gebhard Antal: A maglódi ivóvízellátó rendszer lényegében három nagyobb lépésben épült ki az elmúlt évtizedekben. jelenleg a több mint 67,5 km hosszú ivóvíz-törzshálózat 3 féle csőanyagból áll.
A maglódi ivóvíz-törzshálózat
A csőtörések fő oka a hálózat életkorában és a megnövekedett vízhasználatból adódó terhelésben keresendő. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy a „csőtörés” gyűjtőfogalom. Csőtörésként (hálózati meghibásodásként) azonosítják a törzshálózati hibát, a bekötővezetéken jelentkező hibát, de ugyanígy a tolózár és a tűzcsap hibáját is, sőt a vízmérő aknában – a szolgáltató által üzemeltetett szakaszon – jelentkező hibát is. A vezetékek építésénél és javításánál a hatályos jogszabályok értelmében korábban és jelenleg is csak a kereskedelmi forgalomban kapható, a népegészségügyi hatóság engedélyével is rendelkező anyagok használhatók fel.
– Meg tudja mondani, hogy az elmúlt 3 évben milyen gyakoriságú volt Maglódon a csőtörés?
Gebhard Antal: 2022-ben 49, 2023-ban 50, 2024-ben pedig 60 hibaelhárítás történt csőtörés következtében Maglódon.
– A csőtörések megelőzhetők valamiképpen, esetleg ritkíthatók?
Gebhard Antal: Hálózatcsere nélkül a megelőzés nem lehetséges, hiszen a kiváltó okok, mint látható volt, meglehetősen vegyes képet mutatnak. Az azonban mindenféleképpen megfontolandó – egyéb okok miatt is –, hogy egy-egy utca aszfaltozását célszerű az alatta található víziközművek cseréjével kezdeni, ha annak állapota, életkora ezt indokolja. itt kiemelten fontos az egyes szervezetek közötti összhang és kommunikáció biztosítása
– A csőtörés lakossági oldalára világított rá egy helyi lakos: az utcáról a kertjébe és az aknájába beömlő víz okozta kárnak csak a felét állta a biztosító (pedig pl. a térkő burkolatot alámosta 1,5 m mélyen a beömlő víz). Vagyis a saját biztosítása nem is fizetett erre a kárra, egyből a vízművek biztosítójához irányították, ahol pedig nem kapta meg az önhibáján kívül elszenvedett kár megállapított teljes értékét. Hogyan lehetséges ez? Sőt, később a vízművek munkatársa azért nem cserélte le a vízóráját, mert az aknájába bemosott homokot a kolléga szerint neki kellett volna kitisztítania.
Gebhard Antal: Ezt a konkrét felhasználói ügyet ennyi adat alapján nem lehet beazonosítani. Részletes tájékoztatást az adatvédelmi előírások betartása mellett csak a konkrét ügy nevesítését követően tudunk adni.
– A DPMV ügyfélszolgálata milyen időtartamban és mennyire gyakorlatorientáltan tud a lakosok mindennapi praktikus problémáira segítséget nyújtani?
Gebhard Antal: A DPMV Zrt. diszpécserszolgálata minden nap (0–24 óráig) folyamatosan fogadja a hívásokat a +36 29/340-010 és a +36 70/682-7546 telefonszámon. Bármilyen hiba bejelentése után a diszpécser értesíti az adott településen dolgozó ügyeletes szerelőket, akik megkezdik a hiba elhárítását.
