Alsónyék, Badacsonytördemic, Decs, Gencsapáti, Harta, Hévízgyörk, Hőgyész, Isaszeg, Kalocsa, Kapuvár, Kozármisleny, Maglód, Magyaregregy, Miske-Drágszél, Nagykálló, Őcsény, Püspökhatvan, Sárpilis, Szakmár, Szalkszentmárton, Szany, Szil, Veresegyház és Vitnyéd táncosai 49 produkciót adtak elő a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség által szervezett „Járd a saját táncod!” – Fülöp Ferenc Országos Hagyományőrző Szóló- és Párostáncversenyen, március 8-án Bagon, a Muharay Népi Együttes vendégeként.
A maglódi Kacamajka városi néptáncegyüttes két kategóriában képviseltette magát: Radván Judit és Pályi József a II. (16–35 évesek), Bobák Beáta és Lévai Attila pedig a III. (35+ évesek) között. A Németh Ildikó, Busai Norbert és Tompa Attila összetételű zsűri 15 díjat adott át. A maglódi Radván–Pályi páros Fülöp Ferenc-díjban részesült. A neves néptáncosról (1885–1962) elnevezett díjat a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség kétévente adja át.
Emlékeztetőül: novemberben a szövetség felsőtárkányi regionális szólótáncversenyén Puskás Abigél és Lozsi Dominik, illetve Szabó-Hegyi Anna és Lozsi Tamás ezüst, Bobák Beáta és Lévai Attila arany, Radván Judit és Pályi József pedig kiemelt arany minősítésben részesült.
A szöveteség így mutatta be Maglódot közösségi oldalán: „A Pest megyei Maglód különlegesen szép tánchagyományában a helyi szlovák és a magyar folklór hatások egyaránt fellelhetők, kiegészítik egymást. Az egykor betelepített szlovák lakosság leszármazottjai közt akad még, aki érti és beszéli a régi tót nyelvet, van köztük aktív viseletkészítő, öltöztető, mesélő, pék, keramikus, zenész, akiktől a fiatalok igyekeznek tovább örökíteni mélyen gyökerező tudásukat. A város kulturális életének szerves részeként maradt fenn néhány régi, részben viseletes szokás, mint a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére is felkerült pünkösdi zöldágazás és templomdíszítő hagyomány, melyet az 1700-as évek elején, a Felvidékről érkezett szlovák evangélikus családok hoztak magukkal.
Táncaikban megtaláljuk a férfi verbunkot és annak párosan táncolt formáját is, a »cifruválás«-t, melyet gyakorta a csárdás bevezetőjeként táncolnak. A lassú csárdásban az összekapaszkodásnak többféle változata és a párelengedés (csalogatás) is megjelenik. A friss csárdás helyi elnevezése a »csupkázás«, mely a tánc bukós jellegére utal, annak jellegzetes motívumát hívják »csupká«-nak. Valamint igen közkedvelt a mulatságokban, lakodalmakban a mars, mint ugrós-vonulós tánc.
Maglódi jellegzetesség, hogy a tánc zenei kíséretét a vonós banda helyett vagy mellett rezesbanda szolgáltatja, akiket a maglódiak »trubacsok«-nak, »trubacs« bandának hívnak.”
Információ és kép:
Kacamajka városi néptáncegyüttes Maglódi Kacamajka városi néptáncegyüttes
Muharay Elemér Népművészeti Szövetség https://www.facebook.com/hagyomany
Szellemi Kulturális Örökség, https://www.studiolum.com/nm/hu/fulopferenc1.htm
Kiemelt kép: a Kacamajka versenytáncosai, Radván Judit és Pályi József (II. kategória: 16–35 évesek), illetve Bobák Beáta és Lévai Attila (III. kategória: 35+ évesek) a néptáncegyüttes művészeti vezetőivel,
Szélpál-Bajtai Évával és Farkas László Bercivel
Alsó kép: Fülöp Ferenc (Dinnyés, 1885. január 13. – Dunaújváros, 1962. június 2.)
Szülei a Velencei-tó partjáról költöztek a Sárközbe. Édesapja korai halála után neki kellett eltartania a családot. Viszonylag későn, 13-14 éves korában kezdett el csak táncot tanulni. Az idősebb legényektől ellesett mozdulatokat esténként az istállóban, a jászol szélébe kapaszkodva gyakorolta ki. Az 1948-as kultúrverseny vármegyék közötti versenyén Szekszárdon első díjat kapott. Ő őrizte meg a legszebb formában a decsi táncolási mód sajátosságait, különösen verbunkja tette őt országszerte ismertté, elismertté. A Decsi Népi Együttes alapító tagja volt. Neki is köszönhető hogy az 1952–53. évi II. Országos Kultúrversenyen a decsi együttes kiválóan szerepelt a pilisi és bátai együttessel együtt. Szívesen adta át tudását a fiataloknak, ily módon több nemzedéket ismertetett meg a decsi táncok fortélyaival. Egykori lakóháza falán Decsen emléktábla őrzi emlékét. Fülöp Ferenc a paraszti táncosok közül elsőként nyerte el a Népművészet Mestere címet 1953-ban. Forrás: https://www.studiolum.com/nm/hu/fulopferenc1.htm
