Botond áll komolyan a felszerelésével megrakott kanapé előtt a nappaliban, és csak sorolja, sorolja a világ legtermészetesebb dolgaként, mire való a kötelező mellkasprotektor (a múltkori szabadedzésen megvédte egy súlyos sérüléstől)… Mire való a gerincprotektor. Meg a dupla D-s sisak, meg a gyorscsatos sisak. A biztonsági csuklóvédő. A vádliállíthatós, protektoros, kicsavarodás-gátlós versenycsizma, no meg az edzőváltozata. A jóféle ruha a könyök-, váll- és térdvédővel. No és a koptató? Ettől tudja, milyen mélyre dönti a motort. Mert a Vermesy 5. osztályos maglódi diákja, a 89-es számú versenyző a gyorsasági motorozásban a kanyarokat szereti legjobban.
– Az egyenesek unalmasak – közli. Viszont imádja a féktávokat. Magyarázza is rögtön, csak kapkodom buta biciklis fejem: hogyan nem szabad „ráhúzni”, mire kell figyelni, hogy el ne menjen a motor eleje… Csakhogy a féktávnál sem lehet ám sem nagyot, sem kicsit húzni, nehogy felemelkedjen a hátulja: nagy esés lehet belőle! A kicsinél meg „besokall” a motor, kifut a fűre, és lelassul. A legjobb dolog a világon: dönteni a motort, hogy leérjen a térded! Nyugtató, masszírozó érzés! Amikor nagyon mélyen van, Boti boldog. Leginkább az boldogítja, milyen jó a kanyartempója. Amikor a pályán hatan-nyolcan is mennek egymás mellett, egymás mögött alig 8-10 cm-re, akár 100 km/h sebességgel… Elképzelhetetlen számomra. – És folytathatnánk még az „outfit” további részeivel, a maszkkal, az aláöltözékkel; ki tudja, mi minden hever még azon a kanapén? De látszik már, nem a ruha teszi Botit!
Édesapja, Sas Tibor, az előbb a garázsban már ugyanilyen alapos hozzáállással, töviről hegyire elmagyarázta a 6–10 éves korosztály motortípusának tudnivalóit. Alapos bevezetőt, igazi technikaórát kaptunk az 50 cm3-es kategória Yamaha PW-jéből, amiből rögtön 2 kell ám egy sportolónak. Edzeni és versenyezni. És mert a komoly ifjú, Botond épp elmúlt 10, párhuzamosan belekóstolt a 110 cm3-es kategóriába is.
A „belekóstolt” azért enyhe kifejezés. A széles étkezőasztalt ugyanis megtöltik a trófeák.
Apa és fia még elválaszthatatlan: egyek a motormindenségben, és együtt álmodnak. Pedig szinte tegnap volt, hogy a fiúk elkezdték együtt nézni a MotoGP-t – és Botinak egyszer csak megtetszett ez a létforma. Amikor Tibor rátalált csömöri Chrobák Motoros Iskolára, minden megváltozott. Minden. Tényleg. Boti már a második motorozás után felkerült a haladó csoportba. Augusztus volt, ezért 8 edzésen vehetett már csak részt. Húsvétkor újrakezdték. Lemaradásból indult, ezért nem kéthetente edzett, mint mások, hanem heti 2-3 alkalommal. Itthon 8 pályát használhatnak, a visontait és a kecskemétit, ahol a versenyhétvégék is futnak. De a kisebb pályák közül pl. a ráckeveiben épp az a jó, hogy nagyon technikás. Aki itt tud, az mindent tud.
Májusban rendezték a magyar–szlovák utánpótlásviadalt. Oda már edzője, János támogatásával, versenyzői licensszel érkeztek. A legjobb újoncként 2024-ben Boti 6. lett, tapasztaltakat is maga mögé utasítva. Még nem érte el a 10 éves korhatárt. 2025-ben nyolc versenyt tartottak e kategóriában, négyet megnyert, három 2. és egy 3. helyet hozott haza. Most két pont választja el a magyar–szlovák bajnoki címtől.
Ám időközben betöltötte a tizet, párhuzamosan a 110-es kategóriát is meg kívánja hódítani. Első versenyén két 4. hellyel indított. A Slovakia Ringen egy csudálatos 2.-kal folytatta, amit egy 3. követett (jaj, ilyen a technikai sport: meghibásodott a váltó!). Belefeledkezünk az esős menet szépségeibe. Az EB-futam viszontagságaiba. Megtudjuk, milyen hozni a hétvége összes versenyét: négy serleggel hazatérni. Csakhogy kár a szóért! Boti az osztrák babérokról álmodik, kell neki az a bajnoki cím! Az első két helyezett ugyanis onnan automatikusan kijut a vb-re…
– A célom, hogy eljussak a MotoGP-be – mondja, és nincs benne kétely. Addig is beéri azzal, hogy aláírassa a sisakját az idollal, a spanyol világbajnokkal, Jorge Martinnal.
Varga Zoltán
A fotók forrása: Sas Botond közösségi oldala
