Október 6-a a magyar nemzet gyásznapja. Ezen a napon hajtunk fejet azok előtt a hősök előtt, akik 1849-ben, a szabadságharc leverése után életüket adták a hazáért. Az aradi vértanúk, a honvédtábornokok és gróf Batthyány Lajos, az első magyar felelős miniszterelnök neve örökre beíródott a történelembe.
Ők nem csupán katonák és politikusok voltak, hanem emberek is: férjek, apák, barátok, akik tudatosan vállalták a mártíromságot a magyar függetlenség ügyéért.
Fontosnak tartom, hogy évről-évre felidézzük őket, életüket, utolsó szavaikat és halálukat. Ilyenkor nemcsak a múltat idézzük meg, hanem erőt merítünk abból az elszántságból és hazaszeretetből, amely őket jellemezte. A hűség, a bátorság és a hazaszeretet példája, amelyet ránk hagytak, ma is kötelez bennünket.
Hajtsunk fejet a 13 aradi vértanú és Batthyány Lajos maglódi emlékműve előtt, amelyet a Maglódi Polgári Kör állított 2008-ban – azok előtt, akik életükkel üzenték: a haza és a szabadság mindennél többet ér.
Aulich Lajos
Pozsonyban született. Német származású császári tiszt, majd 1848–ban belépett a magyar honvédseregbe, ahol tábornoka lett, majd 1849 júliusában hadügyminiszter. Felesége nem volt, gyermektelenül halt meg. Utolsó szavai: „Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok! Forrón szeretett magyar népem és hazám tudom, megértik ezt a szolgálatot.” – 56 évet élt.
Damjanich János
Egy ma Horvátországhoz tartozó településen, Stazaban született. Szerb származású honvédtábornok, a szabadságharc egyik legtehetségesebb hadvezére. 1849 márciusában nevéhez köthető a szolnoki győzelem, ő volt a tavaszi hadjárat hőse. Felesége: Csernovics Emília. Utolsó szavai: „Azt gondoltam én leszek az utolsó, mert a csatában mindig az első voltam. Szegény Emíliám! Éljen a haza!” – 45 évet élt.
Dessewffy Arisztid
Csákányi nemesi család sarja, huszárezredes, majd tábornok. Felesége nem volt. Utolsó szavai: „Tegnap hősök kellettek, ma mártírok… Így parancsolja ezt hazám szolgálata.” – 46 évet élt.
Kiss Ernő
A bánsági Temesváron született, örmény nemesi családban. 1848-tól a Magyar honvédség altábornagya.Felesége: Péchy Erzsébet, három gyermek édesanyja. Utolsó szavai: „Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.” – 50 évet élt.
Knezić Károly
A mai Horvátország területén született. 1848-ban lett magyar tábornok. Felesége Kapitány Katalin, házasságukból két gyermek született. Utolsó szavai: „Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény, és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat!” – 41 évet élt.
Lahner György
Nagybecskerek településről származott. Honvédtábornok lett 1848-ban, a fegyvergyárak irányítása volt elsődleges feladata. Felesége az olasz származású, Lucia Conchetti. Utolsó szavai: „Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon! És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.” – 54 évet élt.
Lázár Vilmos
Partiumi származású katona, Nagyvárad szülötte. 1849 májusában tábornokká nevezték ki. Felesége: Revitzky Mária. Utolsó szavai: „Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke, és bitófa tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.” – mindössze 34 évet élt.
Leiningen-Westerburg Károly
A németországi Ilbenstadtban született, német gróf, magyar honvédtábornok. Felesége: Sissányi Erzsébet. Utolsó szavai: „A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.” – 30 évet élt.
Nagysándor József
Nagyváradon, a Partiumban született. Kiváló lovassági parancsnok, szintén a tavaszi hadjárat hőse. Menyasszonya: Schmidt Emma. Utolsó szavai: „De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben! Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.” – 46 évet élt.
Poeltenberg Ernő
Az osztrák származású tábornok Bécsben született. Felesége a lengyel származású Kakovszka Paula. Utolsó szavai: „Szép deputáció megy Istenhez a magyarok ügyében reprezentálni.” – 41 évet élt.
Schweidel József
Zomborban született. Honvédtábornok, Pest katonai parancsnoka. Felesége szintén lengyel származású: Domicella Bilinska. Utolsó szavai: „A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.” – 53 évet élt.
Török Ignác
Gödöllőn látta meg a napvilágot. Mérnökkari tábornok lett 1848-ban. Agglegényként halt meg. Utolsó szavai: „Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.” – 54 évet élt.
Vécsey Károly
Pesten született. Magyar főnemesi család sarja. 1849-ben lett hadtestparancsnok. Felesége a francia származású Duffaud Karolina, gyermekük nem született. Utolsó szavai: „Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.” – 42 évet élt.
Gróf Batthyány Lajos
Az első magyar felelős miniszterelnök, a reformkor egyik legkiemelkedőbb politikai alakja, Pozsonyban született. Ősi magyar főnemesi családból származott, édesapja Batthyány József Antal, édesanyja Skerlecz Borbála. 1834-ben feleségül vette Zichy Antónia grófnőt, akivel hat gyermekük született. Felesége a szabadságharc idején is támogatta férjét, később pedig ápolta emlékét.
Politikai pályáját fiatalon kezdte, Széchenyi István és Kossuth Lajos mellett a polgári átalakulás híveként. 1847–48-ban az Ellenzéki Párt vezetője volt, majd 1848. március 17-én V. Ferdinánd király nevezte ki az első felelős magyar kormány miniszterelnökévé. Miniszterelnökként támogatta a jobbágyfelszabadítást, a közteherviselést, a polgári átalakulást. Mérsékelt, kompromisszumkereső politikája szemben állt Kossuth radikalizmusával.
1848 szeptemberében a horvát támadás és a bécsi udvar akadályozása miatt lemondott a miniszterelnökségről. Ezután is aktív maradt, a honvédsereg szervezésében vett részt. 1849 januárjában elfogták, a pesti Újépületben raboskodott.
Kivégzésére 1849. október 6-án került sor, az aradi vértanúkkal egy napon. Előzőleg tőrrel öngyilkosságot kísérelt meg, de túlélte. Végül golyó általi halálra ítélték, és az Újépület udvarán végezték ki. Ő az egyetlen, akit nem Aradon, hanem Pesten ért a halálos ítélet.
A gróf nem engedte, hogy bekössék a szemét, és maga vezényelt tüzet, utolsó szavai három nyelven hangzottak el: „Allez Jäger, éljen a haza!” – 42 évet élt.
Az aradi vértanúk és Batthyány Lajos emléke nem csupán a múlt része, hanem a jelen és a jövő iránymutatása is. Ők azok, akik életüket áldozták a szabadságért, és példát mutattak bátorságból, kitartásból és hazaszeretetből. Emlékezzünk rájuk nemcsak a gyász napján, hanem mindennapjainkban is, amikor döntéseinket hozzuk, amikor közösségünkért és hazánkért felelősséget vállalunk!
Legyen örök üzenetük: a haza és a szabadság ügye soha nem lehet hiábavaló! Dicsőség a Hősöknek!
Herendi Tamás
Fotók: Török Barnabás
