Katona-Siklósi Gabriella: Budapesti Metropolitan Egyetem – Turisztika szak; Siklósi Glass – Tiffany-üveg; Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (természetvédelmi mérnök); jelenlegi munkahelye: Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. (szakterületei: természetvédelem, vidékfejlesztés, agrárszakképzés); Kertész Károly-díj Maglód sportéletében kifejtett magas szintű tevékenységének elismerésére (2023).
A maglódi vonatállomás festett falú aluljárójában, a színes gyurgyalagokkal körülvett kerecsensólymot ábrázoló kép előtt beszélgetünk az alkotóval, mai riportalanyommal, Katona-Siklós Gabriellával. Míg beszélgetünk, a fejünk felett eldübörög egy-egy vonat, zakatakazakatakazakataka…
A vonat az utazás, a haladás, a fejlődés, a megérkezés szimbóluma lehet. Azt javaslom Gabinak, hogy szálljunk fel képzeletben az ő „életvonatára”, aztán majd a főbb állomásokon megállunk.
Az első „megálló” egy békásmegyeri panelház. A történet itt kezdődik.
A kis Gabi ugyan városban lakik, mégis nagyon sok időt tölt a természetben, nyaranta részt vesz az Ócsai Madárvárta táborban is madárgyűrűzésen. Ott hallja előszőr a színes, védett madarak, a gyurgyalagok bugyogó hangját. Ez az élmény, ahogy mondja, „beégett”. Sok-sok év múlva, mikor Maglódra költözött, kifutott a Hármas-hegyre, és ámulva látta, hogy a hármas dombon, ott repkednek és „bugyognak” álmai madarai, a gyönyörű gyurgyalagok. Akkor, ott érezte meg, hogy „Jó lesz nekem itt Maglódon”. Azóta, 16 éve él a településen, maglódi születésű férjével és három csodálatos gyermekével.
A természetszeretet már gyermekkorában is életének fontos része volt. Majd az élsportban eltöltött általános iskolai évek következtek, a mozgás, a futás a mai napig is fontos szerepet játszik a mindennapokban.
A fizikai mozgás mellett a lélek belső világa, az önkifejezés is végig kíséri. Az anyai ágon örökölt művészi vénáját a Tiffany-üvegezésben mutatta meg. Egy ólomüveg szaktanfolyam elvégzése után közel 10 évig alkotóként dolgozott. Ebben a szabad művészéletben, amely előnyökkel és hátrányokkal is járt, egy ideig jól érezte magát. De, miután megszülettek a gyermekei, abbahagyta az üvegezést, mint kenyérkereső foglalkozást, de megtartotta, mint fénykereső önkifejezést.
Ökörszem (Tiffany-üveg)
2016-ban alakult egy civil szerveződés, a Suhanó Maglódi Futók (Smafu), amely a Maglódi Szabadidő-, Természetjáró és Sportegyesület (Maszat) egyik szakosztálya lett, ennek élére állt Gabi. Rekreáció, sport, közösségi futás jellemezte tevékenységüket: jótékonysági futás, futó hétfők (közösségi futás), Fuss Maglódon városi futóverseny, Fut a Miki… Céljuk a felfrissülés, a fizikai, mentális teljesítmény fokozása, az egészségtudatos életmód. A Smafu szervezőcsapatában részt vevőket életre szóló barátság köti össze.
Következő állomás a Metropolitan Egyetem volt, ahol területi desztinációs szakon diplomázott, térségi és vidékfejlesztés ismereteket tanult, hivatás turizmus szakirányon végzett.
– Hol tudtad hasznosítani ezt a tudást?
– Ez egy gyakorlati szakma, a tapasztalatokon múlik. Amit tanultam az egyetemen, az a látásmód, a gondolkodásmód, a fejlődésre való igény, a nyitottság, a megfigyelni tudás. Végül rájöttem, hogy Maglódon és környékén egy nagycsaládos anyának ebben a szakmában való elhelyezkedés nagyon nehéz. De, a tudáselemeket be tudtam építeni egy-egy munkámba. A péceli Hámori Ház szervezői csapatát erősíthettem, amely a mai napig is nagyon kedves emlék. Voltak saját vezetett programjaim, többek között a „Mozgolódás” c. tematikus beszélgetéssorozat is, ahová sportolókat hívtam meg, többek között eljött Sterczer Hilda hegymászó, Erőss Zsolt özvegye is.
– Jelenleg a Maszat elnökeként milyen terveid vannak?
– A Maszat a természetjárás szellemében működik és önkéntesen szerveződik. Nekünk az a legfontosabb, hogy jó érezzük magunkat együtt. A futó szakosztályt megszüntettem, maradtak az egy-két napos túrák, erdőmerülések. Igyekszem méltó módon tovább örökíteni azt a szellemiséget, melyet régen Patkós Katalin és Turóczi Csaba létrehoztak. Ebben elkísér a szervezőtársam Dudás Éva, Kovács Márta és egy erős Maszat-mag, akik mindvégig ott voltak a szervezet életében. Októberben elindítom a Tücsök Műhelyt, „Játsszunk a természettel!” címmel, melyre minden hónapban egy alkalommal várjuk a gyerekeket. A program célja a hazai, de legfőképpen a helyi természeti és kulturális értékek megismertetése, játékos és kreatív foglalkozásokon keresztül. Éreztem, hogy most jött el az időm, most érzem képesnek magam arra, hogy megvalósítsam a nagy álmom. Elkezdtem a természetvédelmi mérnöki tanulmányokat. Később pedig egy erdei iskolát szeretnék létre hozni, abban látom a jövőmet.
A gyerekek a legfontosabbak: Maszat-tábor
– Mit tartasz a legfontosabbnak itt Maglódon, mit kellene védelembe venni?
– Maglódon minden természeti és kulturális értéket meg kell őrizni. Kifejezett védelem akkor szükséges, ha azt az élőhelyet, természeti, illetve kulturális értéket bármilyen veszély fenyegeti, illetve helyileg fontos és értékes. A vizes élőhelyek védelme napjaink egyik legfontosabb ökológiai kérdése. Ez Maglódra is igaz. A patak nagyon nagy kincse a településnek, ráadásul viszonylag szép állapotban maradt meg. Ezen felül a parkok, idős és holt fák védelme, az inváziós növények, legfőképpen a japán keserűfű állományának felszámolása, a belterületi diverzitásnövelő akciók, mint például madár- és denevérodúk kihelyezésénén túl kiemelten fontos lépés a lakosság edukálása és társadalmi érzékenyítő programok létrehozása.
– Az ősz a nagy kirándulások időszaka. Mit javasolsz, mire hívod fel a gyerekek és a szülők figyelmét?
– A Gödöllői-dombság az egyik legfajgazdagabb tájunk, nagyon különleges. Keressék fel a Hármas-hegy területét! Pécel felé az Alsó-Tápió környezetét, a fák, facsoportok, növények állományát, az ott fészkelő madarakat, a kisemlősöket. Az a terület része az ökológiai folyosónak, egy bizonyos fokú védelem alatt áll. A hármasdombon ajánlom megnézni a gyurgyalagtelepet. Ha még beljebb megyünk, nagyon szép, változatos, homokos, erdős területet láthatunk, gazdag állatvilággal. Szeretnék majd készíteni ide egy fajélőhely-térképezést, túraútvonalat, pihenőhelyekkel. De ugyanúgy szépséges a település déli határa is. Sajnos a logisztikai parkok terjedése elveszi az ember szeme elől a fókuszt.
Botanikai felmérésen az egyik példaképpel, Bőhm Éva Irénnel
– Az ember az életútjának közepén már látja, hogy mi van mögötte, és azt is talán, hogy mi jöhet még. Te mit gondolsz most erről?
– Én azt tartom a legfontosabbnak, hogy az ember érezze jól magát, érezze, hogy szükség van rá, hogy elfogadják, bármilyen is. Meg kell tanulnunk egymással békében kommunikálni. Én felnőtt korban tértem meg, ez egy nagyon nagy lelki út, és szorosan hozzákapcsolódik minden döntésemhez. Ha az ember átengedi az életét az Úrnak, és ezt szívből teszi, minden tökéletesen a helyére kerül, és így sokkal nagyobb szívvel tud kapcsolódni a környezetéhez.
– Végig „vonatozva” életed állomásain, látom, hogy folyamatosan építed magad.
– Inkább úgy fogalmaznék, hogy keresem magam, ki is vagyok én. Azt hiszem, az vagyok, aki szereti mindig a fényt látni, aki a szépséget keresi. Szépség, szabadság, természet, játékosság, ez vagyok én. Úgy érzem, most végre megtaláltam magam, majdnem teljesen a helyemen vagyok.
Beszélgetésünk végén a Gabival való találkozás arra emlékeztet, hogy az életvonat nemcsak visz bennünket, hanem alakíthatjuk mi is az útját. Vannak, akik nemcsak utasként vannak jelen az utazás során, hanem minden állomást tartalommal és lendülettel töltenek meg. És ha néha felpillantunk a saját sínjeinkre, talán mi is bátrabban váltunk irányt vagy akár retúrjegyet az álmainkhoz. Zakatakazakatakazakataka…
Poór Mara
A Tücsök Program következő foglalkozása november 17-én 17.30-kor kezdődik a Szeberényi Lajos Helytörténeti Gyűjteményben.
Katona-Siklós Gabriella a Staféta rovat következő riportalanyának Anka Antalt, az Anka Családi Gazdaság vezetőjét javasolja.
A régebbi Tiffany-alkotások közül az egyik kedves darab
Gabinak gyerekkora óta mindig van kutyatársa: most a ma már 15 éves hű barát, Leila
