A január 21-ei maglódi tűzeset (ahogy a nyári, jóval nagyobb papírtelepi baleset még inkább) rávilágított arra a szó szerint égető hiányra, hogy nincs városunkban erre szakosodott szervezet, intézmény. A leggyakrabban és többnyire leghamarabb kiérkező gyömrői önkéntesek egyre nagyobb forráshiánnyal küzdenek. Márpedig a gyorsaság akár életeket is menthet. Miközben egyébként a gyömrői egyesületben is jelentős számú maglódi lakos dolgozik önfeláldozóan.
A maglódi önkormányzat mindezen okokból meg kívánja vizsgálni, milyen fogadókészség, illetve milyen aktivitás közepette lehetne helyi civil szervezetet alapítani ilyen céllal. Ebből kiindulva tavaszig véleményfelmérés lesz, majd május 1-jén egy mentési bemutató (roncsautó szétvágása, tűzoltók, rendőrök és mentők együttműködésének demonstrálása) indíthatná el a toborzási folyamatot.
* * *
A helyi tűzoltóegyesület megalkulásának idejére abból lehet következtetni, hogy megszervezését az I. világháborúban elesett Bertók Sámuel pedagógus nevéhez köti a községtörténet.* Bár a Maglódi Futár 1934. szeptemberi száma (egy tűzeset és egy „Borzalmas tűzvész”-ről szóló összefoglaló mellett) a 6. oldalán még azt adta hírül, hogy „Jun. 19-én a maglódi tűzoltók a vecsési kerületi versenyről gyorsszerelésben elnyerték a dicsőség pálmáját, ami főparancsnokunknak, Koritsánszky Jánosnak érdeme, ki megalkuvást nem ismerő szigorral trenirozza tűzoltóinkat”, a helyzet mára gyökeresen megváltozott. A kétezres évek elején még szertárral és székházzal rendelkező helyi tűzoltóegyesület legalább két évtizede megszűnt.
Két pedagógus-tűzoltó: az önkéntes tűzoltóegyesület megszervezője, az I. világháború áldozata, Bertók Sámuel
és az 1930-as évekbeli parancsnok, Koritsánszky János (aki pedig a gyömrői gyilkosságok egyik túlélő áldozata lett)
* * *
Országszerte viszont több mint 600 önkéntes tűzoltó egyesület (öte) működik. Ezek az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény alapján jöttek létre, és önálló jogi személyiséggel működő szervezetek. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény (Ttv.) előírásai szerint az öte a székhelye szerinti településen a tűzmegelőzési, a tűzoltási és műszaki mentési feladatok ellátásában közreműködő társadalmi szervezet, amely alapszabályában ezt a tevékenységet céljaként is rögzíti. Tagjai önként, fizetség nélkül, szabadidejükben végzik feladataikat. A szaktevékenység mellett e szervezetek célja a helyi, illetve tűzoltó hagyományok ápolása, a közösség összetartása, az utánpótlás-nevelés, de sokfelé polgárőr, településőri feladatokat is ellátnak.
Az egyesületek a központi szerv pályázatán kívül egyéb civil szervezetek támogatására kiírt pályázatokból, önkormányzati támogatásokból részesülnek, de önálló bevételi forrásaik is lehetnek (rendezvény-biztosításból, favágási munkákból, magasban végzett tevékenységekből stb.).
A jól működő öték fontos szerepet töltenek be a tűzoltási és műszaki mentési, valamint a helyi lakosságtájékoztatási feladatainak ellátásában. Az egyre gyakoribb katasztrófahelyzetek felszámolásánál is részt vesznek a védekezési, kárelhárítási feladatokban (árvíz, belvíz, szabadtéri tüzek, viharkárok).
Az öték munkájának szakmai irányítása és felügyeleti ellenőrzése a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet, elsősorban a hivatásos tűzoltóságok feladata. Az öték támogatásáról, szakmai irányításáról és felügyeleti ellenőrzéséről külön országos katasztrófavédelmi főigazgatói utasítás rendelkezik. A szaktevékenység ellátásának alapvető feltétele is a működési terület szerinti hivatásos tűzoltósággal kötött együttműködési megállapodás.
Az ötéket a személyi feltételeik, a technikai felszereltségük, a rendelkezésre álló gépjárművük, erő- és eszközállományuk alapján 3 kategóriába sorolják:
I.: a tűzoltási, műszaki mentési tevékenység ellátásához az öte rendelkezik tűzoltó gépjárművel vagy olyan gépjárművel, amely alkalmas a tűzoltáshoz és műszaki mentéshez szükséges szakfelszerelések, oltóanyag, tűzoltó személyzet szállítására, és a tevékenységi területén aktívan közreműködik a tűzoltói feladatok ellátásában.
II.: a tűzoltási, műszaki mentési tevékenység ellátásához az öte nem rendelkezik az I. kategóriának megfelelő gépjárművel, vagy rendelkezik ugyan vele, de felszerelései vagy felkészültsége alapján a tűzoltói feladatok ellátását csak esetenként végzi.
III.: az öte tűzoltási, műszaki mentési tevékenységet nem végez, de tűzmegelőzési tevékenységén belül ifjúságnevelő és hagyományőrző tevékenységet aktívan lát el.
Bár illúzió lenne azt hinni, hogy rövid távon Maglódon idáig juthatunk, mindenesetre ma már az öték a vállalt tevékenységi területükön önállóan is végezhetik szaktevékenységüket. Jelenleg 50 egyesület vállalta az önálló beavatkozással járó kötelezettségeket és feladatokat, ők a működéshez szükséges havi támogatásban részesülnek.
A tűzoltó tevékenység végzéséhez szükséges szakmai képzéseket (jelenleg min. 40 órás tűzoltó alaptanfolyam, továbbá a mentőeszközök és szivattyúk kezeléséhez szükséges képzés) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek végzik.
*Gürtler Magda: Maglód község története. Maglód, 1995. (56. o.)
A bejegyzés szakmai részének forrása: www.katasztrofavedelem.hu/229/onkentes-tuzolto-egyesuletek
Fotók: Gyömrői Önkéntes Tűzoltóegyesület, Maglód a harmadik évezred küszöbén, www.katasztrofavedelem.hu
