* 685 évvel ezelőtt, 1339-ben említi Maglódot Pécel határosaként egy I. Károly király által Budán kiadott oklevél, ez az első ismert írásbeli megjelenése településünknek.
* 305 évvel ezelőtt, 1719-ben adta át Regályi budai kapitány a péceli gróf Ráday a mai evangélikus templom elődjét a maglódi „lutheránusoknak”.
* 290 évvel ezelőtt, 1734-ben a csehországi Iglauban/Jihlavában született Jung József, a ma használatban lévő, 1775–78 között épült maglódi evangélikus templom építőmestere (pontos születési dátumát nem ismerjük, 1808-ban halt meg).
* 280 évvel ezelőtt, 6 esztendőnyi szolgálatát követően 1784-ben távozott Maglódról Klanicza Márton (1740–1810), a wittenbergi egyetemen végzett neves teológiai író, lelkész, ő szentelte fel 1778-ban elkészült, kibővített evangélikus templomot; innen Kövibe ment, ott is hunyt el (őt Hrdlicska János követte a gyülekezet élén).
* 275 évvel ezelőtt, 1749-ben hunyt el Maglódon a gyülekezet ma ismert evangélikus lelkészeinek sorában a 2., Nikléczy Sámuel, aki 1713-tól szolgált itt, és aki az őt követő Polereczky János (1749–53) szerint 118 évig élt (születési dátumát nem ismerjük).
* 255 évvel ezelőtt, 1769-ben született Martiny Mihály, aki 1810–1818 között szolgált a maglódi evangélikus gyülekezetben, Hrúz György után az ő alkalmazásában állt Hrúz Mária, akit később szintén ő adott össze Petrovics Istvánnal, illetve ugyancsak ő keresztelte meg Petőfi Sándort is (pontos születési dátumát nem ismerjük, 1853-ban halt meg).
* 215 évvel ezelőtt, 1809-ben választják meg Hrúz Györgyöt Maglódra az evangélikus iskola rektorának (Sinkovics András helyére), és ezzel rossz életű (kántor)tanítóként bevonul a magyar irodalomtörténetbe, egyrészt Hrúz Mária nagybátyjaként, másrészt, mint akinek italozó magatartása miatt 1816-ban távoznia kellett a gyülekezetből.
* 100 éve, 1924-ben öntötte a maglódi reformátusok 48 kg-os kisharangját, F. W. Rincker (más forrás szerint a budapesti Harangművek), alsó átmérője 41,5 cm (No. 4861), hangja: b”. 1939-ben pedig (85 éve) Szlezák László aranykoszorús mester (lásd lentebb is) a 130 kg-os, 59 cm-es alsó átmérőjű nagyharangot (No 4188), amelynek a hangja: e”.
* 145 évvel ezelőtt, 1879-ben nyílt meg az első maglódi postahivatal.
* 90 éve, 1934-ben öntötte Budapesten a maglódi evangélikus harangláb nagyharangját Szlezák László, a vállán koszorúba foglalt kelyheket, palástja alján szőlőfürtöket, pártázaton pedig virágos indákat ábrázoló, 221 kg-os, 75 cm alsó átmérőjű, c2 hangú harang felirata szerint „Isten és haza dicsőségére a maglódi evangélikusok áldozatkészségéből dr. Felkay Ferenc s Tabányi Pál egyházfelügyelők, Bánki Károly lelkész, Szluka Pál egyházgondnok működése alatt” készült Márk (14:38) figyelmeztetésével: „Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne jussatok”.
* 75 évvel ezelőtt, 1949-ben vették fel a maglódi általános iskola elvégzése után Domján Editet a Színművészeti Főiskolára: „Szüleim már kiskorom óta hozzászoktattak a komoly és pontos munkához. Az iskolában feladataimat lelkiismeretesen végeztem és már az első elemitől kezdve színjeles bizonyítványt kaptam. Amikor pedig megszületett bennem ez a vágy [ti. színésznővé lenni – V. Z.], még fokozottabb figyelmességgel hajtottam végre kötelességeimet. Munkámnak van is eredménye, iskolám tanítói kara, hogy minél többet tanulhassak, állandóan különböző versenyekre küldött, ahol sikeresen szerepeltem. A gyömrői járás iskolái között folytatott irodalmi és szavalóversenyen pedig 3000 diák legjobbjai elől nyertem el az első díjat, azonkívül mint 200 százalékos tanuló megkaptam a »Jótanulási érdemrendet«” – írta 1949-es maglódi életrajzában.
* 35 éve, 1989-ben erősödött meg annyira a Maglódi Missziói Egyházközség, hogy anyaegyházközség lett, Ecser, Mende és Sülysáp híveit egységbe foglalva, neve ettől kezdve Maglódi Református Egyházközség.
* 30 évvel ezelőtt, 1994-ben készült el Bakonyi János (1921–2008) lakatos, dízelmozdony-szerelő, autodidakta helytörténész első kéziratos kötetével, a végül négy, jelenleg a helytörténeti gyűjteményben őrzött kötetből álló munkába a hatvanas évektől szinte haláláig gyűjtött információkat, adatokat rendezte egybe.
Domján Edit a maglódi iskolában (fehér masnival a hajában), forrás: Maglód a harmadik évezred küszöbén, 33.
Január
* 6-án volt Papp László (1924–1996) nyelvész születésének 100. évfordulója, aki feleségével a szintén egyetemi tanár, nyelvész Hidvégi Andreával Maglódon, albérletben élt 1954–1959 között, mert a professzort egy állítólagos gúnyversért kapott 4 év kényszermunka után szabadon engedték, de nem lakhattak a fővárosban.
* 8-án volt Meskó Rudolf (1876–1939) főszolgabíró halálának 85. évfordulója, akit a község fejlesztése terén szerzett érdemei elismeréséül 1927-ben Maglód díszpolgárává választottak.
Február
* 160 évvel ezelőtt, 1864 februárjában válaszolt Potocska János maglódi bíró Pesty Frigyes történész, akadémikus hét „kérdőpontból” álló országos felhívására, amelynek egy egységes szempontok alapján tervezett helynévtár összeállítása volt a célja („E’ magyar–tót falu tartozik Pest Pilis és Solt t.[örvényesen] e.[gyesült] Megyékhez, mellynek székhelye Pest, e’ megye pesti járásához, – Alberti szolgabírói Kerűlethez, fekszik egy rendezetlen gődőrben rend nélküli házsorokkal ellátva, Sz.[abad] Kir[ályi] Pest városához 2 2/4 órányi távolságra, és határos Péczel, Gyömrő, Üllő, Ecser, Rákos Csaba kőzségekkel, és Túzbereki pusztával, itt kezdődik az úgy nevezett Cserehát vidék. (…) E’ falu már a’ természettől igen rendetlen hegyes vőlgyes vidéknek teremtetett, mert van itt hegygerintz a’ Kopaszhegyen, hol fehér épület kőbánya létezik, hegygerinc az Óhegyen, hol szinte a’ föld alapja csupa kő, ’s nevezetes veresborokat terem, Kút van 48. szám szerint, igen kellemes ízű vizekkel ellátva; a’ mi pedig igazán nevezetes, e’ falu éjszak felé létező egyik vízmosásos homokos oldalából ered egy pár forrás, melly nyáron jéghideg, ’s télen a’ legnagyobb Sziberiai hidegség daczára meleg olly annyira, hogy e’ forrás melly patakformában a’ falú útza kűllőközépen kígyodzik, ’s folyását az Ecseri, Vecsési, Szt Lőrinczi, és Gubatsi határon keresztűl éppen a’ Gubacsi pusztai Keményítő Gyárnak átellenében az Ősdunába végzi, soha be nem fagy; – mindösszessen ebből álnak Maglód topographiai adatjai” – állt többek közt a válaszban.)
* 1-jén volt a Maglódon született Pakányi Ferenc (1869–?) születésének 155. évfordulója, aki 20 évesen vette át családja kőbányai mészárosüzletét, 1914-ig (betegségéig) vitte a virágzó üzletet, és előbb a Szabad Polgári Párt, majd a Keresztény Községi Párt tagjaként volt a főváros törvényhatósági tagja, kitüntették a Ferenc József-rend lovagkeresztjével és a Signum Laudisszal. (A Pakányi-ház áll azon a helyen, a mai Petőfi téren, ahol egykor Petrovics István székálló mészáros volt Maglódon.)
* Gäwert Henriette-t (1889–1982) 1919. február 1-jén helyezték a maglódi állami óvodához, ő volt első óvodapedagógusunk, így a helyi óvodaügy 105 éves.
* 25-én volt 110 éve annak, hogy Kardos Sámuel maglódi evangélikus elemi iskolai tanítónak 1914-ben a népnevelés terén kifejtett munkásságáért Ferenc József az arany érdemkeresztet adományozta.
* 25-én volt 65 esztendeje, hogy 1959-ben az evangélikus egyházközség elfogadta Koroknay Zoltán árajánlatát, amelynek nyomán május 22-éig elkészült a Harangláb elé tervezett lépcső, amelyet az aznapi egyháztanácsi ülésen Lutherről neveztek el. Illetve májusban volt 10 éve annak, hogy a kéthónapos Harangláb-felújítási munkálatok keretében kicserélték a lépcső burkolatát is.
Március
* 6-án volt Grassalkovich Antal (1694–1771), Maglód legjelentősebb földesura születésének 330. évfordulója.
* 12-én volt 680 éve, hogy Nagymartoni Pál országbíró 1344-ben Visegrádon kiadta Kürti Garman fia, Pető perében Cykow fia Cykow ellen Zaheus község birtokáért azt az oklevelet, amely királyi emberként Mogloud-i Domo(n)kost nevezi meg, ez jelenleg a Maglód nevét tartalmazó 3. legrégebbi oklevél.
* 14-én volt 15 éve, hogy a Petőfi téren 2009-ben felállították Enes Nagy Sándor szobrászművész alkotását, a Petőfi Sándor szüleit, Petrovics Istvánt és Hrúz Máriát ábrázoló emlékművet, a Petőfi Kör kezdeményezte műalkotás pergolával körülvett kis terét Somogyváry Mihály tervezte, az alapozási munkákat Szever Mihály, a kertészetieket pedig Farkas József vállalkozása végezte.
* 21-én volt Petrovics István (1791–1849), Petőfi Sándor édesapja halálának 175. évfordulója, aki 1815–1817 között tartózkodott Maglódon, itt, mészároslegény korában ismerkedett meg későbbi feleségével, Hrúz Máriával.
* 26-án volt a Maglódról elszármazott Szeberényi Andor (1824–1895) lelkész, országgyűlési képviselő, író születésének 200. évfordulója.
Április
* 5-én volt 175 éve, hogy a tavaszi hadjáratban „…Klapka elvesztett ágyút is visszaszerezték, és az ellent Maglód felé hátráltatták, hová Klapka csapatait ösze szedvén szintén előnyomult, ugy hogy a németek Isaszeg és Gödöllő körül Concentrálódtak, a mi seregeink pedig félkörbe vették őket körül, úgy hogy Kmeti Aszódnál, Gáspár Hatvannál, Aulik Tóalmásnál, Damjanics Tápió Sápnál, Klapka pedig Maglódnál állottak hadtesteikkel már április 5-én” (Krasznay Péter írnok naplójából).
Május
* 1-jén volt 25 éve, hogy a Nők Klubját 1999-ben bejegyezte a bíróság, korábban az 1997-ben Maglódért emlékéremmel kitüntetett Sass Erzsébet pedagógus vezetésével még néptánccsoportja is volt, mindmáig a szüreti mulatságok szervezése éppúgy a civil szervezet nevéhez kötődik, mint pl. a Mindenki Karácsonyáé; elnöke, Pavlovics Lászlóné 2006-ban kapta meg e tevékenységéért a Maglódért emlékérmet, a klubot pedig 2019-ben tüntették ki ugyanezzel az elismeréssel.
* 5-én volt 10 esztendeje, hogy elhunyt Késmárkiné Mach Mária (1946–2014), a Maglódi Ifjú Polgárokért Egyesület alapító-vezetője, az általános iskola szabadidő-szervezője, a helyi közművelődés kimagasló személyisége.
* 17-én volt Hrúz Mária (1791–1849), Petőfi Sándor édesanyja halálának 175. évfordulója, aki egyébként 210 évvel ezelőtt, 1814 áprilisában került Maglódra, édesapja testvérénél, Hrúz Györgynél szolgálván ismerkedett meg későbbi férjével, Petrovics Istvánnal.
* 20 évvel ezelőtt, 2004 márciusában szolgáltatták be Tóth-Vásárhelyi Máté régészhallgatónak és professzorának, Raczky Pálnak köszönhetően a Magyar Nemzeti Múzeumnak azt az avarkori nemzetségfő temetkezéséből származó leletegyüttest, amelyet eredetileg Maglódon, egy Katona József utcai építkezés alapmélyítésénél találtak a munkások, és amelyből május 18. és július 18. között rendezett a múzeum kiállítást, Garam Éva régészprofesszor több publikációja szól a tárlatról és a leletekről.
Június
* 12-én elhunyt Somogyváry Mihály (1944–2024) belsőépítész, Maglód díszpolgára, aki november 13-án töltötte volna be a 80 életévét.
* 22-én volt Gäwert Henriett (1889–1982), az első maglódi óvónő születésének 135. évfordulója, az aranydiplomás pedagógus, a „szép óvó néni” 1919-től 1951-ig gondoskodott a falu kisgyermekeiről.
Az 1934. június 10-ei maglódi meccs játékosai Kőszeg Andor (Gyömrő) felvételén
Július
* 2024. július 4-én a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben avatták fel Kállai Pál (1933–2006), a világhírű zsoké síremlékét, aki Maglódon járt iskolába, és tanult meg lovagolni; 75 évvel ezelőtt, 1949-ben lett zsoké, 15 évvel ezelőtt, 2009-ben posztumusz díszpolgári címet kapott Maglódon.
* 11-én volt a Maglódról elszármazott Ruttkay Sándor (1849–1943) születésének 175. évfordulója, ő Salgótarján alakuló evangélikus egyházközségének első lelkésze (1875–1912), templomot, lelkészlakot, iskolát épített gyülekezetével (Ruttkay édesanyja Szeberényi Lajos és Andor lánytestvére, Polexina, apja a maglódi jegyző volt).
* 12-én, 5 évvel ezelőtt Ferenc pápa a maglódi születésű Marton Zsoltot, a Központi Papnevelő Intézet rektorát váci megyéspüspökké nevezte ki, szentelése augusztus 24-én volt.
Augusztus
* 30 évvel ezelőtt, 1994-ben kapta meg a rendszerváltozás utáni első maglódi díszpolgári címet Gürtler Magda (1923–2016 pedagógus, helytörténész és posztumusz Sereg Gyula (1923–1992) pedagógus, iskolaigazgató.
* 25 évvel ezelőtt, 1999 augusztusában nevezték ki Maglódra Barotai Péter Endre (1936–2022) plébánost, aki 2009-ben kapott díszpolgári címet, és haláláig szolgálta a helyi híveket.
* 5 esztendővel ezelőtt avatták fel Enes Nagy Sándor 4. Attila-szobrát Lövétén, az 1.-t Maglódon a 2017. évi városnapokon, a 2.-at Gömörhosszúszón, a 3.-at Gyimesbükkön állították, és az is közös bennük, hogy mindegyik alkotás a hosszúszói Flander Zoltán erdejében nőtt egyetlen, több mint 3 méter hosszú tölgyfatörzsből készült.
* 21-én volt Takács Lajos (1924–2015), a Maglódon napvilágot látott világhírű matematikus születésének 100. évfordulója. Clevelandben halt meg 91 éves korában.
Szeptember
* 25 éve, 87 éves korában, 1999 szeptemberében hunyt el Gyenes József (1911–1999) közművelődési szakember, aki a maglódi kultúráért nagyon sokat tett, Szülőföldem: Maglód ismertetése c. kéziratát az OSZK őrzi.
* 15-én volt Kurucz János (1914–1994) aranyokleveles pedagógus halálának 20. évfordulója, aki 1956-os tevékenységét követő meghurcoltatása után költözött Maglódra, és 1965-től mint iskolai igazgatóhelyettes tért vissza hivatásához, megkapta a Hazáért és Szabadságért kitüntetést.
* 18-án volt Pákolitz István (1919–1996) József Attila-díjas magyar író, költő pedagógus születésének 105. évfordulója, aki 1942–1944-ig Maglódon tanított, majd bevonult, és hadifogságba esett Ausztriában.
Október
* 8-án megalakult a maglódi önkormányzat 9. képviselő-testülete, amelyet Kérges László polgármester vezet Bezzegh István 1990–2002 közötti 3, illetve Tabányi Pál 2002–2024 közötti 5 ciklusa után.
November
* 1-jén lett volna 95 éves a Maglódon született Gúth Zoltán Károly (1929–2024), akit 1948 tavaszán törvénytelenül ítélték el, és vittek kényszermunkára legfiatalabb magyarként Szibériába. 10 nappal e születésnap előtt halt meg Tiszaújvárosban.
* 5-én volt Kertész Károly (1926–1989) katonatiszt, elhunytáig a Községi Sportkör elnöke, a maglódi Végrehajtó Bizottság tagja halálának 35. évfordulója, posztumusz Maglódért emlékéremmel tüntették ki 1994-ben, ő a helyi stadion névadója.
* 5-én Maglód Hangja címmel jelent meg az önkormányzat 35. évfolyamánál tartó havilapja.
* 21-én volt születésének 110. évfordulója Kurucz János (1914–1994) aranyokleveles pedagógusnak, aki 1956-os tevékenységét követő meghurcoltatása után költözött Maglódra, és 1965-től mint iskolai igazgatóhelyettes tért vissza hivatásához, megkapta a Hazáért és Szabadságért kitüntetést.
* 23-án volt Horváth József (1914–1998/2003?) kanonok-plébános születésének 110. évfordulója, aki 1961–1996 között szolgált Maglódon, 1952-től hamis vádak alapján 20 hónapot töltött internálótáborban, 1985-ben 25 éves helyi szolgálata emlékére kőkeresztet állítottak az Öregtemető katolikus részében.
* 27-én volt 20 éve, hogy a Tamási Áron Erdélyi Kör hármaskopjafát állított az anyaországtól elszakadt országrészek magyarságának emlékére.
Gúth Zoltán (1929–2024), Maglód, 1934.
December
* A 6-ai vármegyenap alkalmából Nemzetiségekért díjjal tüntette ki Tabányi Pált a Pest Vármegyei Közgyűlés elnöke.
* A 8-án megjelent Erős Vár, a Maglódi Evangélikus Gyülekezet krónikája a 25. évfolyamába lépett.
* 12-én, 56 éves korábban elhunyt a Maglódért emlékéremmel kitüntetett televíziós szerkesztő, Pálosiné Borbás Anikó (1968–2024).
* 18-án volt Gulner Gyula (1842–1919), Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye főispánja, Maglód első ismert díszpolgára halálának 115. évfordulója.
* 28-án volt Gát István (1903–1989) halálának 35. évfordulója, aki 1946–1961 között szolgált plébánosként Maglódon, de termékeny költőként is tisztelték hívei (autóbalesetben hunyt el Rákoskeresztúron).
* 29-én volt Kálmán Péter születésének 80. évfordulója, akinek maglódi lelkipásztorsága (1975–1983) alatt építette a református gyülekezet az 1978-ban felszentelt templomot (2021-ben hunyt el).
Kálmán Péter konfirmandusaival (évszám nélkül) a maglódi templomban.
Köszönet a képért Kálmán Emesének
Varga Zoltán
