A januári soron kívüli képviselő-testületi ülésen Kérges László polgármester napirend előtt bemutatkozásra kérte Losonci László aljegyzőt, aki már majd 20 éve dolgozik a közigazgatásban többek között Péteri aljegyzőjeként, jegyzőjeként, illetve a vecsési járási kormányablak hivatalvezető-helyetteseként.
A polgármester tolmácsolta Bene testvértelepülés köszönőlevelét: összesen 570 ezer Ft jutott el oda maglódi karácsonyi ajándékként.
Kérges László sajnálattal vette tudomásul, hogy Fajka Szilvia nem jelent meg az ülésen, mert a legrövidebb időn belül segítségét kéri annak tisztázásában, hogy miért nem kapott tájékoztatást sem a korábbi testület, sem az új városvezetés, sem a nyilvánosság egy pályázatról, amely révén az állam a Kárpát-medencei magyarok találkozójára június elején megítélt 2 millió Ft-ot. A kiíró egy időközben előkerült levél nyomán azt közölte, hogy a már megnyert pályázatot júliusban Maglódról visszavonták, megkereséseik pedig eredménytelenek voltak.
Lévai Attila nem politikusként kívánt megnyilvánulni: emberileg ítéli kétségbeejtőnek a helyzetet. Ő azok egyike, akik már legalább 12 alkalommal vettek részt a találkozó munkáiban, szinte ezzel a rendezvénnyel nőtt fel. Bár pénz nélkül nem lehet semmilyen programot szervezni, de nem anyagiakkal mérhető, emberileg felmérhetetlen az a kár, amely a várost érte. Aki szívügyének tekinti az összmagyarság ügyét, az nem tehet ilyet.
Kerek Tibor arról érdeklődött, végleg elveszett-e ez a már megnyert nagy összeg, és hogyan lehet fedezni enélkül a legtávolabb élő testvéreink, a pusztinai csángó küldöttség ideutaztatását és elszállásolását, amelyet hagyományosan eddig a város állt. Kérges László elmondta, a megítélt összeg december 31-ével elveszett, mert a kiíró többször, de eredménytelenül kereste a pályázót. A pusztinai küldöttség sajnos idén nem tud a meghívásnak eleget tenni, noha az Erdélyi Kör pályázata fedezte volna az utazási költségeiket.
Marton Gábor felemlegette az éppen Fajka Szilvia által Bene testvértelepülés karácsonyi támogatására benyújtott, 3 millió Ft-ról szóló előterjesztést, amelyet elvei szerint ő maga 3 másik képviselővel külön is támogatott. Hiszen ugyanilyen elvi kérdés ezt a helyzetet feltárni, kérdéseit azonban személyesen teszi fel.
Kérges László ugyanezért azzal zárta le a napirend előtti felszólalásokat, hogy elsősorban őt sem jogi és politikai megfontolások vezetik a tisztázás során, mert a Kárpát-medencei magyarok találkozója közös szívügy.
A napirendekre térve: a közszolgálati tisztviselők illetményalapjának összegét évente az állami költségvetésről szóló törvény állapítja meg: az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi. A testület által elfogadott 8%-os emelés kisebb, mint az előző 2 évé (10, 15%), és összhangban van a minimálbér és a garantált bérminimum emelésével (7, 9%). Összege a Városházán január 1-jétől 87 ezer Ft.
Bár a testület alakuló ülésén döntött a polgármester és helyettese illetményéről, ill. költségtérítéséről, időközben az önkormányzati törvény november 29-én hatályba lépett módosítása a nemzetgazdasági átlagkeresethez kötötte ezeket, és kötelezte a helyhatóságokat, hogy a 10–30 ezer lakosú települések főállású polgármestere esetében az átlagkereset 3-szorosának megfelelő összegű illetményt szavazzon meg októberig visszamenőlegesen. 2023-ban a vonatkozó havi bruttó nemzetgazdasági átlagkereset 589 114,-Ft volt. A törvény a költségtérítést az illetmény 15%-ában határozta meg, így annak összege 265 095 Ft-ra módosult. Az alpolgármester esetében annyiban megmaradt a mérlegelési jogkör, hogy a polgármesteri illetmény 70–90%-a közötti összegben állapíthatja meg azt a testület. Maglódon ez arány 75%, az alpolgármesteri illetmény így havi bruttó 1 325 500 Ft. A költségtérítésre szintén 15%-os mértéket ír elő a törvény, az összeg tehát 198 800 Ft.
Noha testületnek nincs mérlegelési lehetősége, Lévai Attila örömét fejezte ki: régen rendezni kellett volna ezt a kérdést! Szerinte azonban jó volna, ha az állam a feladatellátásban is hasonlóképpen gondolkodna és döntene.
Kerek Tibor arról érdeklődött, hogy az állami döntéshez forrás is jár-e, és a költségtérítéssel miképp kell elszámolni. A válasz: az állam nem fedezi az általa kötelezően előírt vezetői béremeléseket. A magyar jogi szabályozás szerint a költségtérítés pedig olyan címkézett forrás, amelyhez nem tartozik részletes, számlával igazolt elszámolási kötelezettség.
Szintén szinte formális kötelezettség, de a Monori Tankerületi Központ elküldte az önkormányzatnak a Vermesy Péter Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola következő tanévi kötelező felvételi körzetének tervezetét, amelyet a nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében a testületnek véleményeznie kell. A képviselők egyetértettek azzal, hogy e körzet Maglód közigazgatási területe.
A Hétszínvirág Művészeti Óvoda azzal a kéréssel fordult az önkormányzathoz, hogy járuljon hozzá egy pedagógiai asszisztens foglalkoztatásához június 30-ig szóló határozott időtartamra. A képviselők a kérelmet támogatva bruttó 348 800 Ft/hó munkabért és a munkáltatói közterhek költségfedezetét szavazták meg a 2025. évi költségvetésbe építve.
Kérges László a testület mint előszűrő elé, mintegy irányvonalak kijelöléseként vázolta a 2025. évi költségvetési tervet. Az alapjául szolgáló áttekintő táblát idén már decemberre elkészítik. Alapelvként már most a gazdálkodás jobb áttekinthetőségére törekszenek. Kisebb tartalékot is tervezni fognak, és kísérletképp a közösségi költségvetést is megkóstolhatja a város.
Rudolf Jenő pénzügyi vezető hangsúlyozta: a költségvetés olyan terv, amihez hozzá lehet nyúlni, ha kell, különösen előre nem látható esetekben. A legfontosabb a város működőképességének fenntartása és az esetleges beruházások biztosítása. Utóbbira egyelőre viszonylag kevés jut. Az az alapelv, hogy a minimálisan tervezett bevételhez és a maximálisan tervezett kiadásokhoz képest minden befolyó, ill. bent maradó különbség „szabadon” elkölthető. Az „alaptábla” valamennyi főbb városi keretszámot ismerteti. A gazdálkodás kereteit az állami feladatfinanszírozás és a saját források, a helyi adóbevételek nagysága határozza meg.
A költségvetés keretszámai a lenti táblában olvashatók, a pontosabb adatokkal és a hozzászólásokkal pedig külön cikkben foglalkozunk részletesebben. Munkarendje szerint a költségvetést a februári ülésén rendeletben fogadja el a testület. Ezúttal a polgármester előterjesztése nyomán az ülésen a testület egyhangú szavazással meghatározta a 2025. évi büdzsé személyi juttatási alapelveit: az óvodák nem pedagógus végzettségű munkavállalóinak, a bölcsőde és az önkormányzat munkavállalóinak bérkeretét ugyanúgy 10%-kal emelik meg, ahogy a két önkormányzati tulajdonú kft. bérkeretét is.
Öröm, hogy a soron kívüli testületi ülésen sem csak a képviselők vettek részt: az önkormányzat a nyilvánosság előtt kívánja közérdekű és szükségképpen közérdeklődésre számot tartó munkáját végezni.
A január 21-i képviselő-testületi ülés megtekinthető a Tizenhetes Csatorna Maglód videóján: https://www.youtube.com/watch?v=gNUVfxTik8c
