Számos panasz lát napvilágot különösen a közösségi oldalakon a maglódi csapvíz kapcsán. Értelmetlen ezekre a felvetésekre a „de hiszen minden rendben van!” hajtogatása. Megoldást kell találni. Mielőtt azonban a konkrét ügyekkel foglalkoznánk, a maglodhangja.hu általános tájékoztatást kíván adni a helyi vízkérdésről. Megkeresésünkre Horváth Attila, a Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató Zrt. (DPMV) vezérigazgatója megbízásából Gebhard Antal hatósági csoportvezető válaszolt.
– Hogyan jellemezhető a maglódi ivóvízellátási rendszer?
Gebhard Antal: Az ivóvízhálózat a domborzati viszonyok miatt egy alap- és két felső zónából áll. Maglód ivóvízellátását 6 db vízműkút biztosítja. A kutakból származó vizek vas- és mangántartalma jellemzően parametrikus érték feletti vagy ahhoz közeli. Az 1. sz. kútból származó vizek ammóniumtartalma szintén parametrikus érték feletti…
– Közbevetőleg: mi az a „parametrikus érték”?
G. A.: Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 5/2023. (I. 12.) Korm. rendelet szerint „az ivóvízben jelen lévő kémiai, biológiai és radioaktív anyagok, valamint fizikai jellemzők értéke, amely felett vizsgálni és mérlegelni szükséges, hogy ezeknek az anyagoknak, valamint fizikai jellemzőknek az ivóvízben való jelenléte kockázatot jelent-e az emberi egészségre nézve”. A maglódi értékek alapján a víz a „tűrhető minőségű ivóvíz” kategóriájába tartozik, azaz „olyan víz, amely az emberi egészséget veszélyeztető anyagot vagy szervezetet nem tartalmaz, de amelyben a vízfelhasználást zavaró, esztétikai vagy egyéb panaszt okozó anyag vagy szervezet előfordul”.
– Erre kell tehát megoldást találnunk?
G. A.: Fontos hangsúlyozni, hogy a maglódi vízellátó rendszeren csupán biztonsági fertőtlenítési lehetőség épült ki. Víztisztításra, a vas- és mangántartalom csökkentésre tehát jelenleg nincs lehetőség. Nem könnyű a megoldás, hiszen egy tisztító berendezés milliárdos önkormányzati beruházást igényel.
– Hány vízvételi pont van Maglódon? Mennyire fedik le ezek a teljes helyi vízrendszert?
G. A.: Az előbb már idézett jogszabály alapján a vizsgálati helyeket reprezentatív módon kell kijelölni. Ha ez nem így történik, a Népegészségügyi Hatóság nem is fogadja el a vizsgálati ütemtervet. Ennek megfelelően a maglódi vízvizsgálati pontokat a 6 vízműkúton kívül 2 víztárolónál, a víztoronyban és 3 hálózati helyen jelölték ki.
– Folyamatosan ellenőrzik a vízminőséget vagy időszakosan? Mitől függ, hogy mikor és mit mérnek?
G. A.: Társaságunk – ahogy az összes ivóvízellátást végző szolgáltató – a Népegészségügyi Hatóság által jóváhagyott vizsgálati ütemterv szerint független, akkreditált laboratóriummal rendszeres vizsgálatokat végeztet az általa üzemeltetett vízellátó rendszeren. Ennek során Maglódon 2024-ben a 11 vizsgálati ponton 70 db mintavételt írtak elő. Egy-egy mintavételezés során a vizsgált komponensek köre jelentősen változó, így ez akár 103 db/vizsgálat is lehet. Ez biztosítja, hogy a szolgáltatott ivóvíz valamennyi jellemzőjét bevizsgálják a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően. Gyakorlatilag minden hónapban történik tehát vízminőségi vizsgálat a vízellátó rendszeren, így az ellenőrzés folyamatos.
– Van-e a saját vízminőségi vizsgálatnak külső kontrollja?
G. A.: A fenti ellenőrző vizsgálatokon túl a Népegészségügyi Hatóság évente legalább egy alkalommal az általa kijelölt időpontban (esetenként akár mintavételezéssel egybekötött módon) helyszíni ellenőrzést is tart. Tavaly 2024. szeptember 12-én került sor a maglódi vízmű ellenőrzésére. Megjegyzem, az elmúlt napok híreit megalapozó, a víztárolót érintő hiányosságot (pl. a rovarháló sérülése) nem találtak. Viszont a kérdésben megfogalmazott „külső kontroll” gyakorlatilag a működésünket felügyelő Népegészségügyi Hatóság akkreditált laborja. Érdemes tisztáznunk, hogy a DPMV Zrt. saját laboratórium hiányában „saját vizsgálatot” nem is végez. Ahogyan azt már említettem, a vízminőségi vizsgálatokat független, akkreditált laboratórium, a Techno-Víz Kft. végzi el.
– Nyilvánosak-e a vizsgálatok eredményei? Ha igen, hol hozzáférhetők?
G. A.: A vizsgálati eredmények nyilvános, közérdekű adatok. Közzétételük pontos módját azonban nem határozza meg jogszabály. Több víziközmű-szolgáltató közzétételi gyakorlatát megvizsgálva arra jutottunk, hogy a jellemző komponensek vizsgálati eredményeit negyedéves átlageredményként táblázatos formában adjuk közre honlapunkon a Tájékoztatók / Vízminőségi adatok menüpont alatt. A vízminőségi adatokat pedig negyedévente frissítjük.
– Miután a pilisi és monorierdei ivóvízzel kapcsolatos ijesztő hírek napvilágot láttak, ez változtatott-e valamit a szűrés, az ellenőrzés rendjén, szigorán, idején?
G. A.: Az elmúlt napok híreit megalapozó események kapcsán nem volt szükséges változtatnunk az üzemeltetési feltételeken. Ahogyan eddig, úgy ezután is a hatályos jogszabályoknak megfelelően biztosítjuk a szolgáltatást, amit többek között tehát a Népegészségügyi Hatóság ellenőriz. A legutóbbi vízvizsgálatot egyébként Maglódon 2025. január 16-án végezték el. A jegyzőkönyvet készséggel bocsátjuk rendelkezésre. Ennek eredménye nem mutatott határérték- vagy parametrikusérték-túllépést.
– Mi jellemzi a maglódi ivóvízkészlet minőségét? Hogyan viszonyul ez a vízminőség az országos átlag vízminőségéhez?
G. A.: Az elmúlt év(ek) víziminőségi vizsgálatai alapján a szolgáltatott ivóvíz a vastartalom kivételével megfelel a már többször említett jogszabályban megállapított határ-, illetve parametrikus értékeknek. A hálózaton és a tároló terekben (a térszíni tárolókban, illetve a víztoronyban) 2024-ben végzett összesen 19 ivóvízvizsgálat eredményei alapján a vastartalom átlagértéke 215 µg/l, mediánértéke 204 µg/l, míg a jogszabály által megállapított parametrikus érték 200 µg/l. A túllépések közvetlen következménye a szolgáltatott víz alkalmankénti sárgás színe. Igaz, e komponens tekintetében a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) közreadott tájékoztatói alapján országos szinten nagyobb arányú kifogás a jellemző (a megfelelőség 90-95%-os).
Nem a vízminőséghez, hanem a szolgáltatás körülményeihez tartozik az is, hogy a helyi vízellátás úgynevezett szigetüzem, azaz önálló egység, nem kapcsolódik más hálózatokhoz. Ez pedig azzal a kockázattal jár, hogy egy esetleges teljes várost érintő áramszünet esetén a vízellátás nem pótolható kívülről.
– Erre milyen megoldás kínálkozik?
G. A.: A teljes települést érintő áramszünet esetén aggregátorral (áramfejlesztővel) kellene biztosítani a 6 db vízműkút, a vízműtelepen található nyomásfokozó és a települési hálózaton lévő két további nyomásfokozó áramellátását a zavartalan üzem érdekében. Ennek természetesen van telepítési időigénye, illetve egyúttal a 6 szennyvízátemelő áramellátását is biztosítani szükséges. A DPMV Zrt. egyébként rendelkezik vízosztás biztosítására alkalmas lajtoskocsikkal (mobil víztartályokkal), sőt ezt a flottát az elmúlt év során bővítettük is. Hosszú távon a másik megoldás egy vízátvételi pont kiépítése az egyik szomszédos település irányába, ami ilyen esetben részben vagy egészben megoldást nyújthat. Természetesen ennek a megoldásnak a megvalósítása már komolyabb előkészítést (tervezést, engedélyezést) igényel.
Gebhard Antal, a DPMV hatósági csoportvezetője
