Sorozatunk 1. részében február 10-én részletesen bemutattuk a 18. Kárpát-medencei magyarok találkozójának csütörtök–vasárnapi programjait, és Berzéte történetének rövid ismerével megkezdtük a vendégtelepülések beharangozását is. Most a február 22-i, szombati programokra fókuszálunk, és a nyugat-bácskai Doroszlóval ismerkedhetnek meg olvasóink.
Az Apáink nyomdokain alcímű programsorozat szombaton reggel 7-kor a MagHáz udvarán disznótoros kóstolással hívogatja a hagyományos magyar konyha rajongóit. Ételjegyet 1500, italjegyet 500 Ft-ért lehet vásárolni.
10 órától a Roszicska Hagyományőrző Egyesület műsora adja meg a gasztro-kulturális rendezvény alaphangját. 10:10-től viszont már az Ezüsthang férfikórus fokozza a hangulatot. A férfiak után az óvodásoké a színpad: 10:20-tól a Szivárvány ovi mutatkozik be. A Kacamajka néptáncosainak csángó táncháza a Hettyenfütty zenekar talpalávalójával fokozza a jó kedvet 10:30-tól. Délidő előtt lép fel a Nyugdíjas Egyesület kórusa 11:30-tól, végül 11:40-kor a Parázs banda az Ezüsthanggal és Túrós Györggyel közösen „szól” a jó ebédhez.
A Bajcsy-Zsilinszky utcában kézműves vásár várja a vendégeket.
Mindeközben a gyerekek kézműves foglalkozáson vehetnek részt, illetve 9–14 között a Maglód Projekt Kft. traktoros élménykocsikázásán és 10-től pedig Horváth Sándor nosztalgia buszjáratán utazhatnak.
A 18. Kárpát-medencei magyar találkozót a Tamási Áron Erdélyi Kör révén a Bethlen Gábor Alap támogatja.
Doroszló
Az ősidőktől kezdve lakott nyugat-bácskai település határában kő-, bronz- és vaskori leletek kerültek elő. Magyar történelme az Árpád-korig nyúlik vissza, mai nevén pedig először 1313-ból maradt fenn írásos említése.
A falu a török hódoltság alatt elpusztult. Amikor a 18. században újratelepült, a korábbi szerb lakossággal szemben ismét a magyarok kerültek többségbe. Hozzájuk az 1760-as években német családok is érkeztek. A trianoni békeszerződésig Doroszló a Bács-Bodrog vármegyei Apatini járáshoz tartozott.
Doroszló gazdag kultúrájára és történelmére büszke a virágzó kistelepülés. Határában, a Mosztonga-patak mellett található kút körül egykori templom és kolostor romjai is látszanak. A kút már a középkorban is kedvelt zarándokhely volt, amit a török elpusztított. 1792-ben azonban Zábóczky János visszanyerte szeme világát, miután a kút vízében megmosakodott, azóta pedig mintegy 80 csodás eset történt Szentkúton. A doroszlóiak máig őrzik lyukhímzéses-csipkés viseletüket éppúgy, mint a Kárpát-medencében egyedülálló pásztorjátékukat, amely a betlehemezés egyik válfaja. 1938-ban alakult meg a kultúrát a mai napig szívén viselő Móricz Zsigmond Magyar Művelődési Egyesület. A Szüretbált azóta is az egyesület tartja életben. Ugyanebben az évben indult a Gyöngyösbokréta mozgalom is, amelynek keretében szervezett néptáncokat, dalokat, játékokat bemutató találkozó a Vajdaság egyik meghatározó ünnepélye. A Kuckó Gyermeksarok szintén jeles helyi civil szervezet.
Címképünk Komáromi József fotója (2018), forrása: https://www.facebook.com/Doroszloportal
További doroszlói honlapok:
https://doroszlo.net/doroszlo-portal/
https://szentkut.eu/
https://timeamoger.eu/
