Az Országúti dűlőre továbbra is sokan figyelnek. Érthető az érdeklődés: a Budapest felé/felől autózóknak ugyanúgy szem előtt van a terület, mint az arra járóknak, legyenek ők kirándulók vagy kutyasétáltatók. Akkor is így van ez, ha ez részben állami, részben pedig magántulajdon. A legutóbbi munkavégzés is indulatokat váltott ki: álhírek keringtek, feltételezések kaptak szárnyra. A düh pedig a permetezőkre dőlt a dűlőben. Benei Zsoltot, az Erdőmester Szövetkezet alelnökét kerestük meg felvilágosításért.
– Ön, mint erdőmérnök, illetve maga is erdészcsalád sarja, sokgyermekes családfő bizonyára megérti a főleg kisgyermekes maglódi családok környezeti aggodalmait és a többiek lokálpatriotizmusát, ugyanakkor pedig cégvezetőként az önkormányzat, illetve a polgármesteri hivatal egyfajta felelősségét akkor is, ha valójában nem önkormányzati hatáskör és különösen nem önkormányzati tulajdon, amiről kérdezni szeretném… Miért kellett egyáltalán az Országúti dűlőnél, a kiirtott erdősávban permetezni?
Benei Zsolt: Természetesen értem az aggodalmakat, és igyekszem érthetően megválaszolni a kérdéseit. Az erdősáv helyén a 31-es főutat bővítenék ki, emiatt fontos, hogy a levágott erdő helyén az akác- és kőrissarjak ne nőjenek meg újra, ne kelljen újra növényzetet irtani. Tavasszal egy előzetes törmelék- és szemétszedést követően gépi tárcsázással igyekeztünk a növényzetet és a sarjakat visszaszorítani, illetve a terepi egyenetlenségeket eltüntetni, viszont ezzel az invazívan terjedő, idegenhonos gyalogakácot,* amerikai kőrist** és fehér akácot*** nem lehet teljes mértékben visszaszorítani. A mechanikai, szárzúzásos technológia a parlagfű és invazív növények visszaszorítására teljesen nem alkalmas, az újrakihajtást nem szünteti meg.
– Kik végezték a permetezést és milyen vegyszert használtak?
Benei Zsolt: A vegyszerezést egy erre specializálódott, több mint 25 éve működő céggel végeztettük el, amely rendelkezik kellő ismeretekkel és engedélyekkel ezen növényvédő szerek alkalmazására. A belterület közelsége miatt csak a III-as növényvédelmi kategóriába**** tartozó gyomirtót alkalmaztak (Medallon Prémium). Az ebbe a kategóriába tartozó szerek belterületen is használhatóak, külön engedély hozzájuk nem szükséges. Az általunk felkért cég azonban növényvédő szerek használatára specializálódott, amely az ország több pontján vállal munkát (védett területeken, mezőgazdasági földeken, gyümölcsösökben, erdőgazdaságokban stb.), így természetesen megfelelnek minden uniós előírásnak. Nem véletlenül a hajnali órákban történt a munkavégzés, hogy még a legkisebb mértékben, véletlenül se érintse a főút túloldalán lévő telkeket a vegyszerezés az esetlegesen feltámadó szél, illetve a nagy meleg okozta párolgás miatt.
– Milyen módszert használtak?
Benei Zsolt: A levágott területen a parlagfű felverődése is megindult, így a megrendelővel történt előzetes egyeztetést követően szakmai javaslatom alapján döntöttünk a vegyszer kézi működtetésű, háti permetezővel történő kijuttatása mellett, amelyet június 19-én a kora reggeli órákban (5 és 8 óra között), szélmentes időben végeztettünk el. A vegyszer a növények levelein szívódik fel, és normál esetben egy alkalommal szükséges alkalmazni egy évben. A szer a sarjakra és lágyszárúakra egyaránt hatással van. A maglódi területen azonban szükség volt még egy célzott permetezésre július 4-én hajnalban, mivel a szer a fás szárú invazív fafajokra nem volt kellő hatással az aszályos időszakban. További vegyszerezésre csak a parlagfű újbóli megjelenése esetén lehet szükség.
– Mi a garancia arra, hogy kizárólag a volt erdősávot, azaz állami területet érintette a vegyszerezés?
Benei Zsolt: A vegyszerezendő területet a korábbi kimérésünk alapján a munkavégző vállalkozóval személyesen bejártuk. A határokat bemutattam, előzetesen egyeztettünk. Nemcsak az erdősávot érintette azonban a vegyszerezés, hanem az invazívan terjedő gyalogakácok miatt a megrendelő tulajdonában lévő, az erdősávval közvetlen szomszédos földterület szegélyét is egy átlagosan 5 méter széles sávban.
– Van-e a vegyszerezés kapcsán bárkinek tájékoztatási kötelezettsége akár a Városháza, akár a szomszédos tulajdonosok, akár az adott település lakossága felé?
Benei Zsolt: Tudtommal nincs. Mivel külterületen zajlott a vegyszerezés, egyáltalán nem különbözik ez attól, mintha a mezőgazdasági földeken védekeznének növényvédő szerekkel gyomok, gombák, illetve rovarkárosítók ellen, vagy ha esetleg hígtrágyát juttatnának ki.
– Milyen tapasztalatokat szereztek a munkavégzés közben Maglódon?
Benei Zsolt: Megragadom az alkalmat, hogy tisztelettel megkérjem a lakosságot, kerülje a munkavégzők abuzálását, sértegetését! Véleményem szerint senki nem érdemel személyeskedő, alpári megjegyzéseket. Egyúttal arra is kérem a tisztelt lakosságot, a környékbelieket, hogy a területen – különösen a buszmegálló környékén – kerüljék a szemetelést is!
Megjegyzések:
* A cserjés gyalogakác a Magyarországon megtelepedett özönnövények közül az egyik legveszedelmesebb. Korlátlan terjedőképessége folytán nagyon rövid idő alatt képes környezetét ellepni és azokon egyeduralkodóvá válni. Lásd részletesebben: https://gyepgazdalkodas.hu/legelok-ozonnovenyei/cserjes-gyalogakac/
** Az amerikai kőrist nem is szabad ültetni már, agresszív terjedése a meghódított tájat jelentősen átalakítja. Lásd ehhez: http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/%C4%82%E2%80%93z%C4%82%C2%B6nfajokkal%20kapcsolatos%20kiadv%C3%A1nyok/%C4%82%C2%B6z%C4%82%C2%B6nn%C4%82%C2%B6v%C4%82%C2%A9nyek%20ismertet%C4%B9%E2%80%98%20poszterei/Fraxinus%20pennsylvanica.pdf
*** A fehér akác ültetését sem javasolja a természetvédelem. Ez az észak-amerikai fafajta ennek ellenére hazai erdőállományunk negyedét teszi ki mára. Környezetét visszafordíthatatlanul formálja át: gyepszintje fajszegény, mivel csökkenti a környezetében lévő növények vízfelvételét. Lásd még: http://www.termeszetvedelem.hu/_user/browser/File/%C4%82%E2%80%93z%C4%82%C2%B6nfajokkal%20kapcsolatos%20kiadv%C3%A1nyok/%C4%82%C2%B6z%C4%82%C2%B6nn%C4%82%C2%B6v%C4%82%C2%A9nyek%20ismertet%C4%B9%E2%80%98%20poszterei/Robinia%20pseudoacacia.pdf
**** A növényvédő szerek forgalmi kategóriák szerinti csoportosítása során a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a III. forgalmi kategóriába sorolt növényvédő szerek közé a szabadforgalmú vagy szabad felhasználású növényvédő szereket sorolta. Ezek vásárlása és saját célú felhasználása sem szakképesítéshez, sem engedélyhez nem kötött. Minden 18. életévét betöltött személy megvásárolhatja, és saját célra felhasználhatja a III. forgalmi kategóriájú növényvédő szereket. Lásd ehhez: https://portal.nebih.gov.hu/-/a-novenyvedo-szerek-csoportositasa-forgalmi-kategoriak-szerint
Gyalogakác cserje
