„Maglód pest megyei község képviselőtestülete május 29-én tartott ülésében Gulner Gyula főispánt egyhangulag díszpolgárává választotta. A díszpolgári oklevelet tegnap adta át Gulner Gyula főispánnak a község küldöttsége, Wodiáner János nagybirtokos vezetésével. Wodiáner János üdvözlő beszédében hangoztatta, hogy a község önmagát tisztelte meg, a midőn Gulnert díszpolgárrá választotta. A község nem a főispánt és a nagybefolyású államférfiút választotta meg, hanem azt a Gulner Gyulát, a ki a szabadelvüségnek fényesen világitó szövétneke és az igaz magyar hazafiságnak oszlopa volt s a ki a közelmúlt alkotmányos küzdelmének idején Pestmegye és közvetve az egész ország ellenállását irányította” – Maglód első ismert díszpolgáráról olvashatunk tudósítást a Budapesti Hírlapban 1908-ból.
A Fejér megyei Vaálon régi vármegyei tisztviselő családban 1842-ben született (okt. 2-án megkeresztelt) Gulner apja, László nyomdokaiba lépett. 1867-ben kezdte meg jogi pályafutását mint főjegyző. 1872-től azonban már országgyűlési képviselő volt, egy ciklustól eltekintve haláláig.
A Balközép Pártban nyert mandátumot, de nem sokkal a Deák-párttal való egyesülése után kilépett az utódpártból, és előbb a Független Szabadelvű Párt, majd az Egyesült Ellenzék tagja lett, ahonnan viszont a Szabadelvű Pártba igazolt át, mígnem Apponyi Alberttel a Nemzeti Párt színeiben politizált, ahol elnökké választották, végül a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párthoz csatlakozott, itt pedig alelnökként ismerték el. E tarkának tűnő politikai pályaív során a monori választókerületet 1884–1896 között képviselte. Maglódon azonban nemcsak ezt a regionális szerepét ismerték, hiszen miután 3 évig Széll Kálmánt belügyi államtitkárként segítette, majd az 1905–1906-os nemzeti ellenállási mozgalmat vezető 65 tagú bizottságnak alelnöke is volt, 1906-tól haláláig töltötte be Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye (és Kecskemét város) főispáni tisztét. Ez utóbbi tevékenységéért kapta a maglódi elismerést is (az államtitkárságért pedig a Lipót-rend középkeresztjét).
Gulner főispánsága idejéből, 1908-ból származik az első általam ismert kezdeményezés is állami óvoda létesítése iránt Maglódon dr. Petri Mór kir. tanfelügyelő javaslatára, aki gazdasági iskola szervezését is javasolta, illetve a maglódi iskola ügyében „az érdekeltekkel oly megállapodásra jutott, hogy a felekezeti iskolák érintetlen hagyása mellett az ide be nem férő gyermekek számára állami iskola szerveztessék”.
Felesége, a székesfehérvári Rée Mária 60 éves korában hunyt el, 39 évi boldog házasság után, 1906 karácsonyán. Három esztendővel elvesztése után, épp 115 évvel ezelőtt, 1909. dec. 18-án Budapesten meghalt Gulner Gyula is. A Vasárnapi Ujság így emlékezett meg róla: „ez az élet valóságos koszorúja volt olyan tulajdonságoknak és azoknak az erkölcsöknek, a melyeket siratva szoktunk emlegetni, mint rég elhervadt virágait egy egészen elmúlt időnek. A melyek azokat az embereket díszítették, a kiket mint egy régi, szebb, jobb világ teljesen eltűnt alakjait, már csak emlékükből és hallomásunkból ismerünk. A kik egész emberek voltak, tetőtől talpig férfiak, bátrak és gyöngédek, okossággal és eszményi hevüléssel teljesek, harcában, mulatásban és munkában egyaránt fáradhatatlanok, a kik kitárt mellel mentek a csatába és kitárt szívvel a barátságba, a kik tudtak egész lélekkel vidámak lenni és halálos elszántsággal komolyak.”
Források:
Gulner főispán díszpolgársága. Budapesti Hírlap, 1908. jún. 30., 12.
Gulner Gyula. In Szerkesztő Bizottság (szerk.): A szövetkezett balpárt arczképcsarnoka. A Szerkesztő Bizottság kiadása, Budapest, 1905. január 26. 17–18.
Gulner Gyula. In hu.wikipedia.org/wiki/Gulner_Gyula
Gulner Gyuláné [gyászjelentése]. Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye Hivatalos Lapja, 1907. január 8. 6.
Gulner Gyuláról. Vasárnapi Ujság, 1909. december 26., 1094.
Megyék és városok / Pestmegye közigazgatási bizottsági ülése. Pesti Hírlap, 1908. december 11. 12.
Varga Zoltán
Maglód 1907-ben
