Mesesorozatot indítunk. Bajzáth Máriával valljuk: „A mese olyan szikra, amely a legnagyobb sötétségben is lángra lobbantja a szeretet, a bizalom és a remény alvó mécsesét.” Maglódon épp úgy szükség van erre, mint Monoron, Miskolcon vagy Milánóban, Mexikóvárosban és Mumbaiban. Sorozatatunk 1. epizódja egy csuvas népmese, a Maglód Hangja küldetéséről, ars poeticájáról szól.
Egyszer egy cár meg akarta tudni, mi a legerősebb a világon. Aki megmondja, annak fele birodalmát ígérte. A cár szavait kihirdették. Kilenc ember gyűlt össze nála: egy molnár, egy ember, akinek a háza leégett, egy halász, egy kovács, egy hadvezér, egy legény, egy kereskedő, egy közvetítő és egy kopasz. Az uralkodó mindegyiknek feltette a kérdést:
– Mi a legerősebb a világon? Igazat szóljatok!
A molnár azt mondta:
– A szél mindennél erősebb, a malomköveket is ő forgatja. Ha a szél nekibőszül, a szélmamalom szárnyait is összetöri.
Az az ember, akinek a háza leégett vitába szállt a molnárral:
– A szél hamar elfárad és leül. Ha a malom szárnyai összetörnek, nem nagy kár, ki lehet javítani. De a tűznél nincs erősebb. Nekem az egész házamat minden vagyonommal együtt elégette, csak port és hamut hagyott maga után.
A halásznak nem volt kedvére ez a beszéd. Ő azt mondta:
– A tűz, ha leégett megszűnik. A tűznél erősebb a víz. Láttátok-e tavasszal, hogyan árad a víz, hogy még a malom zsilipjét is átszakítja, sőt még a tóból is kitört? A víz a legerősebb.
A halásszal vitába szállt a kovács:
– A víz csak tavasszal erős. A nyári forróságban kiszárad télen pedig megfagy. A vas mindennél erősebb. A vasbalta elvágja a tölgyet az acélszerszám tüzet csihol, a vaskard az urak fejét is levágja.
A hadvezér erre felugrott:
– De hiszen a vas megrozsdásodik… Senki sincs erősebb a vitéz katonánál. Az én katonáim az ellenséges seregeknek is ellenállnak. Ha nincsenek az én katonáim, akkor ki védi meg az országot? A katona a világon a legerősebb.
A legény nagyot nevetett, úgy mondta:
– Akármilyen erős is legyen a katona, a szép leány csak magához édesgeti. A szép leány egyedül a nézésével egy egész regiment katonát bolondít meg, egyetlen pillantásával még a cárt is megszédíti.
A kereskedő elhúzta a száját:
– A szép lányt pénzzel meg lehet szerezni. Ha pénze van, a bolond az urat is megelőzi, pénz nélkül az úr is megbolondul. Pénzért a pap, akár kétszer is összead. Pénzzel minden ajtó zárját ki lehet nyitni, a rabló is bejut a paradicsomba. Pénz nélkül a cár sem uralkodhat. A pénz a legerősebb.
A közvetítő ellentmondott a kereskedőnek:
– Igaz, hogy szinte mindent meg lehet kapni pénzzel, de ha nincs pénz, akkor azt meg kell szerezni, még pedig sima nyelvvel. A simanyelvű elcsábítja a harcost, de még a szép leányt is. Sima beszédével egyik kereskedő becsapja a másikat, a talpnyalók jónak mutatják a hatalmasokat, a hatalmasok leigázzák a népet. A sima nyelv beszéde tarja fenn a birodalmakat. Semmi sincs erősebb a sima nyelvnél.
A kopasz nem szólt egy szót sem. A cár tőle is megkérdezte:
– Te kinek adsz igazat? Miért hallgatsz, tán nem tudod mi a legerősebb a világon?
– Szerintem mindennél erősebb az igaz szó. Az igaz szó metszőbb a szélnél, forróbb a tűznél, a tavaszi víznél jobban kiárad, mindenen áttör. Az okos szó élesebb a vasnál, erőt ad a harcosoknak, a gyengéket megerősíti, a szép lányokat megokosítja. A kereskedők minden hasznukat odaadják, hogy az igaz szót megsemmisítsék. Ha az igaz szó leleplezi a hazug hazugságait, ki fog hinni a közvetítő szavainak? Az igaz szó nem rozsdásodik, vízben el nem süllyed, föld el nem takarja, évszázadok el nem avítják. Igaz szó nélkül a nép széthullik. Cár, ha a te szavad igaz, akkor teljesedik az ígéreted, és a fele birodalmad nekem adod.
A cár nyelve még a közvetítőnél is simább és hazugabb volt, semmit sem adott a kopasznak, sőt tömlöcbe vetette. De a szegény nép, meghallotta a kopasz válaszát, az igaz szóra hallgatott. A hazug cár országát elfoglalták, a cárt pedig egy messzi tenger szigetére száműzték. Jegyezzétek meg: semmi sincs erősebb az igaz szónál.
Forrás:
Bajzáth Mária (vál.): Mi a legerősebb a világon? 400 találós kérdés és talányos mesék a világ minden tájáról. Kolibri Kiadó, Budapest. 78–81.
