Megkereste lapunk a Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató Zrt.-t az Élhető Maglódért Egyesület azon állításai kapcsán, amelyek szerint egy a Hello Parks épületében („az ivóvízbázisunk közvetlen közelében található raktárban”) megvalósuló beruházás következtében „az olvadó műanyagból származó gázok, a darálás során keletkező mikrorészecskék közvetlenül kerülhetnek a levegőbe, a talajba, a vízbe”.
György Attila szolgáltatási főmérnök az alábbi tájékoztatást adta:
„Maglód város ivóvízellátását 6 db vízműkút biztosítja, melyek két csoportban helyezkednek el. Az 1., 2/a. és 3. számú kutak a belterülethez közelebbi 045/4 hrsz.-on, míg a 4., 5. és 6. számú kutak a távolabbi 045/14 hrsz.-on találhatóak. A kutak – kutanként eltérően – különböző rétegekre lettek szűrőzve (kiépítve) 99,7 méteres mélységtől egészen 431,00 méteres mélységig.
A kutak 35100/9402-14/2020.ált. és 35100/9402-15/2020.ált. számon rendelkeznek 2030. november 30. napjáig hatályos vízjogi üzemeltetési engedéllyel. A vízműkutak védettségi vizsgálati dokumentációja – a Vízügyi Hatósággal folytatott egyeztetés alapján – az idei év során kerül felülvizsgálatra.
A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján a vízműkút körül többféle védőidomot jelölnek ki, hogy megóvják a kutat az esetleges szennyeződésektől és biztosítsák a jó minőségű ivóvizet.
A védőidomokat az alapján határozzák meg, hogy milyen gyorsan (milyen »elérési úttal«) juthat el egy szennyeződés a kútba és mekkora esély van arra, hogy a vízminőséget veszélyeztesse. Az elérési út azt jelenti, mennyi idő alatt jut el a talajba került szennyezés a talajvízen, rétegvízen át a kút szűrőjéhez. Nem fizikai távolságot (métert) jelent elsősorban, hanem időt (hónapokat vagy éveket). A talaj típusa, a vízáramlási sebessége és a helyi földtani rétegek mind befolyásolják. Azaz a védettségi vizsgálat részeként a modellezés során azt vizsgálja a tervező, hogy az egyes előírt elérési idők (20 nap, 180 nap, 5 év, 50 év) során hogyan alakul az egyes kutak elméleti védőidom kiterjedése és annak van-e felszíni metszete. Amennyiben nincs ilyen, akkor:
- a meghatározott védőidomok felletti térrész elégséges földtani védelmet nyújtanak a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet (5. sz. melléklet) védőterületek és védőidomok övezeteire megengedett tevékenységekre, illetve
- ebben az esetben csupán a védőidom felszíni vetülete kerül meghatározásra.
Ezen védőzónák közül a legnagyobb, azaz 50 éven túli elérési idővel rendelkező, úgynevezett Hidrogeológiai »B« védőzóna kerül megjelenítésre például a bárki számára hozzáférhető Vízkészletvédelmi országtérképen is (https://geoportal.vizugy.hu/vizkeszletvedelem).
A 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 3. § (4) bekezdése alapján: »A külső védőövezetet és a hidrogeológiai védőövezet ‘A’ és ‘B’ védőzónáit akkor kell kijelölni, ha az adott védőidomnak van metszete a felszínen«.
A védettségi vizsgálat alapján a maglódi vízbázis védettnek tekinthető, azaz a védőidomnak nincs felszíni metszete. Ennek ellenére a különböző hatóságok (vízügy, környezetvédelem, építésügy stb.) az engedélyezések során vizsgálják, hogy az adott beruházás a felszíni vetületen található-e és ha igen, akkor az engedélyezésbe bevonásra kerül a területileg illetékes víziközmű-szolgáltató és a Magyar Állam mint a vízkészlet tulajdonosa képviseletében a Vízügyi Igazgatóság is.
A Hello Parks Maglód beruházással érintett területe kívül esik a vízbázis védőterületén, és a jellemző áramlási viszonyok miatt még háttérszennyezőként sem feltételezhető az érintettség. Vélhetően ezen okok alapján nem is került az engedélyezésbe vízbázisvédelmi érintettség kapcsán bevonásra társaságunk. Dokumentáció hiányában nincs információnk arra vonatkozóan, hogy a csarnokokban tervezett tevékenység veszélyes vagy nem veszélyes hulladékfeldolgozásnak minősül-e. Bár a hivatkozott Korm. rendelet 5. számú melléklete is csak a veszélyes hulladék-ártalmatlanítást tiltja a hidrogeológiai védőövezeten belül.
A rendelkezésünkre álló információk alapján a védettségi vizsgálat azon megállapításával értünk egyet, mely szerint: »Potenciális szennyezőforrásként elsősorban a lakott településrész nevezhető meg, bár a csatornahálózat kiépült.«
Tájékoztatásul közlöm, hogy Maglód város területén jelenleg is 234 db olyan ingatlan található, mely vízbekötéssel ugyan rendelkezik, csatornabekötéssel azonban annak ellenére sem, hogy az adott ingatlan számára a szennyvízelvezetés lehetősége műszakilag biztosított. Ezen 234 db ingatlan számára az elmúlt (2024.) év során összesen 14 830 m3 ivóvíz került értékesítésre, elszállításra azonban, csak 60 db felhasználási helyről érkezett megrendelés, ahonnan összesen 2742 m3 (szippantott) szennyvíz került elszállításra. Azaz közel 12 ezer m3 háztartási szennyvíz nem tisztázott módon került ki a rendszerből annak ellenére, hogy a területen a DPMV Zrt. az egyetlen háztartási szennyvíz begyűjtésére kijelölt szolgáltató!
Természetesen a területen található potenciális szennyezőforrásokat – lehetőségeinkhez képest – folyamatosan figyelemmel kísérjük és indokolt esetben megtesszük a szükséges intézkedéseket.”
György Attila szolgáltatási főmérnök levélben nyújtott tájékoztatását teljes egészében közöltük – a szerk.
A tájékoztatóban szereplő adatokat jeleníti meg a Dél-Pest Megyei Víziközmű Szolgáltató Zrt. magyarázó ábrája (lásd címkép).
