Szeili Roland, a Nett Festékház ügyvezetője, építőanyag-kereskedő, ingatlanszakértő, mióta 2012-ben átvette szüleitől a kis családi vállalkozást, folyamatosan tanul, képezi magát, keresi az új lehetőségeket, és hisz abban, hogy a mai vállalkozónak nem elég a szakmáját jól ismerni. Nyitottnak kell lennie a változó világra, az új technológiákra és saját működésének folyamatos fejlesztésére is.
Szeili Roland számára az építőanyag-kereskedelem jóval többről szól, mint termékekről és üzletről. Arról szól, hogy amikor valaki házat épít, vagy otthont újít fel, valójában egy álmot próbál megvalósítani, és ehhez nemcsak anyagokra, hanem szakértelemre, figyelemre és bizalomra is szüksége van.
– Ha nem az ügyvezetőt, az építőipari szakembert kellene bemutatni, hanem egyszerűen csak saját magad, mit mondanál, milyen ember vagy? – kezdem a beszélgetést.
– Elsősorban büszke családapa vagyok, aki nagyon céltudatos, kitartó. Büszkeséggel tölt el, hogy a 30 éves koromban kitűzött életcéljaimat sikerült megvalósítanom. Tudtam koncentrálni a családra, a gyerekekre, arra, hogy a személyiségem, a szakmai tudásom elmélyüljön, fejlődjön. Meg tudtam élni azt a szabadságot, amelyre kiskorom óta vágytam, és amelyre felépítettem az egész karrieremet. Így, nemsokára negyvenévesen, elégedetten ülök most ebben a székben. Már tudom, hogy időnként meg kell állni pihenni, hogy nem tudok mindent megnyerni, hogy nem minden konfliktust nekem kell megoldani, és azt is tudom, hogy önmagamra is kell időt szánni, hogy utána másokat is tudjak inspirálni.
Erdei kirándulás: feltöltődés a természetben
– Mikor vált egyértelművé, hogy a családi vállalkozásban maradsz?
– A szüleim1995-ben hozták létre ezt a kereskedést, vállalkozást, amely sokkal kisebb léptékű volt a mostaninál. Maga a kereskedés édesapám jeles diplomamunkájának megvalósítása volt. A munka iránti elköteleződés átjárta a mindennapokat, sok időt és energiát kívánt tőlünk. Azt, hogy ki hova születik, nem tudjuk megválogatni. De, hogy utána azzal mit kezdünk, az már saját döntés.
Ötödikes voltam az általános iskolában, amikor megkérdezték, hogy mi szeretnék lenni. Már akkor is azt válaszoltam, hogy vállalkozó, mert inspiráló volt számomra, hogy ha jól csinálja az ember, akkor van szabadsága.
2012 óta vagyok a cég ügyvezetője, elvégeztem a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolát (ma Budapesti Metropolitan Egyetem) közgazdasági szakon. Vállalkozóképző volt, célirányosan választottam, nagyban segített abban, hogy könnyen mozogjak az üzleti életben.
– Minden vállalkozás életében vannak nehéz időszakok. Mi volt az egyik legnehezebb helyzet, amivel vezetőként szembe kellett nézni?
– Nem mindig sikeres egy vállalkozás. Ahhoz, hogy az ember eljusson ahová szeretne, ahhoz legalább egyszer mindent el kell bukni. Ez nálunk is megtörtént a svájci frank deviza alapú hitelezés időszakában. Hatalmas anyagi veszteség érte a családot, mínuszból kellett felállnunk, de sikerült. Az én ügyvezetőségem alatt 25-szörösére növeltük a vállalkozási méretet. Most egy 20 fős, multisztenderdekkel dolgozó cég, kkv vagyunk. Teljesen más dimenzióban élünk, és ez új kihívásokat, más típusú terheket, más típusú cégvezetést kíván. Ahhoz, hogy ezeket a folyamatokat jól tudjam menedzselni, folyamatosan képzem magam. Most éppen AI-automatizációs képzést végzek, amelynek célja, hogy megtanítsák a vállalati folyamatok, irodai feladatok és szoftveres rendszerek összekapcsolását a mesterséges intelligenciával. Ezt megelőzően a Szemléletváltó Vállalkozó Mentorprogramban, képzésben vettem részt majdnem egy évig. Ott nagyon sokat tanultam, amit be is ültettem a cégbe 2025-ben.
– Olvastam, hogy már léteznek innovatív építőanyagok. Mitől innovatív egy termék?
– Mostanában az innovációt az jelenti, hogy az az építőanyag-gyártó – tőle indul a történet – mennyire fenntarthatóan tudja azt a terméket előállítani: mekkora a környezeti lábnyoma, és ha az a termék beépül, az milyen környezeti terheléssel jár. A legtöbb innovációt most ebbe az irányba teszik. Van pl. olyan betontermék, amelynek a zsákját mint cellulózt felhasználják a keverővízzel együtt, így nem keletkezik hulladék. Nincs szemét, nincs kiporzás, nem kell újrahasznosítani a zsákot.
– Gondolom, ez nem olcsó?
– Nyilván minden innovációnak ára van. Nálunk a cég és az én szemléletem is környezettudatos. Az első dolgunk volt, hogy leszerződtünk a hulladékgazdálkodási céggel, és szelektíven gyűjtöttük a papírt, a fóliát és az összes hulladékot, így gyakorlatilag újrahasznosítóknak adtuk át. Nálunk nincs hulladék, pedig óriás mennyiségű, több ezer tonna anyagot mozgatunk. 2021-ben sikerült megnyernem egy európai uniós pályázatot a céggel, és egy komplett energetikai fejlesztést hajtottunk végre. Telepítettünk egy hatalmas napelemparkot. Az épületünk zéró emissziós, olyan magas energiahatékonyságú épület, amely a működése során nem bocsát ki helyszíni fosszilis széndioxidot. Nekünk nincs energetikai lábnyomunk, mert amennyit használunk, annyit termelünk. Így mondhatom, hogy a mi vállalkozásunk abszolút fenntartható és innovatív módon működik. Mitől innovatív egy építőanyag? A környezetét kíméli. Nagyon fontos, hogy amit meg tudunk tenni a mikrokörnyezetünkben, azt tegyük meg.
„Mi a vállalkozás lényege? Értékteremtés, problémamegoldás, kockázatvállalás”
– Változik-e az építőipar ennek következtében? Más lesz-e egy Maglódon épülő sorház, mint régebben?
– Igen. Az az épület, amely 10 évvel ezelőtt korszerű ingatlannak számított, ma már egy közepes vagy közepes alatti energetikai besorolást kapna. Az építőipari szabályozás évről évre szigorodik. Ahhoz, hogy egy BB (közel 0 energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő) energetikai besorolású ingatlant építsenek, bele kell tenni a normális építőanyagokat. Ennek is van árfelhajtó hatása. Maga a piaci szabályozás, az ingatlanpiac és az ahhoz kapcsolódó kereskedés és építés abszolút minőségi irányba tolódik el. Én úgy gondolom, hogy egy idő után azok a vállalkozások, amelyek nem teljesítik a normákat, nem úgy építenek, ahogy az elvárható lenne egy vásárló részéről, azok háttérbe fognak szorulni.
– Sok régi építésű ház van Maglódon, amelyek felújításra szorulnak. Fel lehet-e újítani ezeket innovatív építőanyagokból?
– Igen. Tavaly volt két olyan céges programunk, ahol ingyenes lakásszigetelést adtunk födémre, és volt nagyon sok olyan ingatlan, ahová pedig homlokzati hőszigetelő anyagot adtuk ingyen, csak a munkadíjat kellett kifizetni. Az EU-s pályázatnak az volt a lényege, hogy mi, kereskedők adtuk az építőanyagot, és volt egy telepítő csapat, amely folyamatosan telepítette. Annyit kellett tenni a tulajdonosnak, hogy a magyar állam részére lemondott az energiamegtakarításról. Ezáltal a lakó ingyen jutott padlásfödém-szigeteléshez, az állam pedig energiamegtakarítást tudott igazolni az unió felé. Hasonló elven működött a homlokzatszigetelő program is. Ősszel indul egy újabb hasonló programunk, erről részletesen tájékoztatunk a közösségimédia-felületeinken.
– Mit tanácsolsz annak, aki szeretné felújítani az otthonát?
– Minden esetben a saját anyagi lehetősége szerint döntsön! Használja a közösségi médiát, olvasson utána, ne féljen használni a mesterséges intelligenciát! Jó szívvel ajánlom a sajátunkat, a Nett-szakinkat (www.nett.hu), amely nagyon nagy tudású, mert rengeteg mindent megtanítottunk neki. Ha valaki építési, felújítási szándékkal keres meg bennünket, először is elbeszélgetünk vele, majd együtt megtervezzük, felépítjük a folyamatot, végig vezetjük rajta: megvalósítjuk az álmát, amit sikerélményként él meg. Igen, mi itt álmokat valósítunk meg az üzletben, bármennyire is kereskedés vagyunk.
Podcast-beszélgetés közben
– Ha egyetlen gondolatot kellene továbbadni a gyermekeidnek, mi lenne az?
– Mindig azt mondom a lányaimnak, hogy csak olyat csináljanak, amit szeretettel, szenvedéllyel tudnak végezni, amiben kiteljesednek. Én nem rakok rájuk megfelelési kényszert, mert az rossz érzést, szorongást válthat ki belőlük. Éljék a saját életüket, találják meg a saját útjukat! Olyan szakmát válasszanak, ahol egyedi dolgot tudnak előállítani, annak lesz értéke még 10 év múlva is.
– Milyen célokat szeretnél elérni az elkövetkezendő években?
– Alapvetően az a cél, hogy olyan jól működő rendszert tudjak majd itt építeni, automatizációkat bevezetni, ami feljogosít arra, hogy annyi szabadidővel rendelkezzek, amennyivel szeretnék rendelkezni. Ez a vállalkozói szabadság. Engem elsősorban az motivál, hogy szabadon oszthassam be az időmet, és valódi értéket adhassak át másoknak. Sokkal inkább mentor- és tanítói szerepben képzelem el magam, mintsem egy vállalkozás napi operatív működésének részeként.
Ebbe az irányba jól haladunk. Nagyszerű csapatunk van, amelyre nagyon büszke vagyok. Együtt fejlődünk folyamatosan évről évre. Egyre jobbak vagyunk, képezzük magunkat. Nagyon összetartó, családias banda annak ellenére, hogy jó sokan vagyunk, és még leszünk többen is. Vannak még életcéljaim is, szeretnék a nemzetközi piacra is kimenni, mert úgy gondolom, hogy nem kell megállni a Maglód táblánál. Szeretnék megtanulni zenélni egy-két hangszeren, ha lesz szabadidőm. Mert mi is a vállalkozás lényege? Az értékteremtés, problémamegoldás, kockázatvállalás. Olyan működés kialakítása, amely a tulajdonos részvétele nélkül is képes működni és fejlődni.
Előadás egy kereskedőkonferencián
Mai riportalanyom történetének talán az az egyik legérdekesebb tanulsága, hogy egy vállalkozás valódi értéke abban is mérhető, hogy mit ad vissza a munkatársaknak, a környezetének és azoknak, akik hozzá fordulnak. Egy kis családi vállalkozásból meghatározó piaci szereplő lett úgy, hogy közben nem vesztette el az emberi léptéket, a tudatos működést, a környezet iránti felelősséget, a tudás átadását és mások támogatását. Szeili Roland ügyvezető igazgató végső soron nem csupán egy céget szeretne sikerre vinni, hanem vállalkozást épít, közösséget, lehetőségeket és egy olyan életet, amelyben a munka mellett a régi álmoknak is marad hely.
Poór Mara
Címkép: Családi kép, a vállalkozás alapítói és a generációváltás fiai
A Staféta rovat következő riportalanyának Gohér Zsuzsát javasolja.
