Az önkormányzatnak nem feladata a közösségi oldalakon felröppenő álhírek és féligazságok, hangulatkeltések és lejáratások közötti rendvágás. Most azért teszek kivételt, mert egy szakértőnek tűnő bejegyzés adott esetben jó ürügyet szolgáltat a hiteles tájékoztatásra.
A poszt közgazdasági-könyvelői szókészletet használ, de ettől még nem lesz a téma átfogó szakértője. Sőt: almát hasonlít a körtéhez azon igyekezetében, hogy az önkormányzati költségvetés és felelős gazdálkodás hitelét fészbukcsoportokból vagdalkozva aláássa.
I. Négy alaptévedés
Menjünk sorra négy fő témán!
1. A személyi juttatások növekedésének szóvá tétele előtt érdemes lett volna megvizsgálni a környező települések adatait. Ott az látszik, hogy a bérek finanszírozásához még 20–25% saját forrást is hozzá kell tenniük, míg Maglód esetében a működési bevételek nagyságrendileg fedezik a béreket és azok járulékait: ez a kiegészítés nálunk idén csak 2%! (A számításból ki kell hagyni az önkormányzati kft.-ket, mert ezek működési struktúrája településenként nagyon eltérő, összehasonlíthatatlanok.)
2. A beruházási források szűkössége sem felel meg a valóságnak. A jelenlegi költségvetés közel 200 millió Ft beruházást és felújítást, valamint 72 millió Ft karbantartást tartalmaz.
A vagyonról közölt megállapítása kapcsán érdemes lett volna pontosítani. A 7,4 Mrd Ft tárgyi eszközből 2,6 milliárd Ft termőföld és telek, 2,2 Mrd Ft átadott víziközmű vagyon, így a ténylegesen karbantartandó ingatlanvagyon kb. 2,6 Mrd Ft. Ha a bejegyzés szerzőjének az analógiát használjuk: az évi 100 millió Ft karbantartás 1,35% lenne, mi viszont 2,77%-ot költünk karbantartásra. Vagyis a számok éppen azt mutatják, hogy a város odafigyelve gazdálkodik a vagyonával.
3. A pénzügyi egyensúly kapcsán sokszor hangsúlyoztam, hogy a költségvetés tervezésekor tudatosan óvatosan számoltunk. A költségvetési törvény alapján járó támogatásnak a minimálbér/bérminimumhoz való igazítása miatt már most látható, hogy az I. negyedéves módosításkor 73,6 millió Ft többletbevétel jelenik meg, ami a tartalékba kerül. Azaz lehetőséget ad további beruházásokra is.
Fontos adat a likviditás: idén márciusban 280 M Ft pénzeszközzel indultunk (azért a március 4-et tekintem, mert addigra minden évben kiutaltuk már a béreket). A 100 milliós likvid hitel levonása után is közel 2 hónap működési fedezet áll rendelkezésre!
| Ciklusok | Dátum | Főszámla egyenleg | |
| 1. | Előző ciklus | 2022. március 4. | – 99 M Ft |
| 2. | 2023. március 6. | – 99 M Ft | |
| 3. | 2024. március 5. | – 95 M Ft | |
| 4. | Mostani ciklus | 2025. március 5. | + 273 M Ft |
| 5. | 2026. március 4. | + 280 M Ft |
A korábban kritizált hitelkeret valójában a stabilitást szolgálta. Azóta viszont a pénzügyi helyzet érdemben javult: NINCS VESZÉLYBEN A PÉNZÜGYI EGYENSÚLY!
4. Ami pedig az önkormányzati cégek átláthatóságát illeti, a kritika részben jogos – a korábbi működésre. Régebben ugyanis sok városi költséget (közmű, járőrszolgálat, rágcsálóirtás stb.) a Maglód Projekt Kft.-n keresztül számoltak el, az pedig ezeket tovább számlázta az önkormányzat felé. Ez valóban kevésbé volt átlátható folyamat. Ezért mi ezen már tavaly változtattunk: az új szerződéseket közvetlenül az intézményekkel kötik; a kft. nem fogadja be más intézményeink költségeit; 2026-tól pedig az említett korábbi gyakorlat teljesen megszűnik. Már csak a telekommunikációs szerződések átvezetése van folyamatban.
II. Béremelések
Érdemes tudni, hogy a hivatalban ez nagyrészt jogszabályi kötelezettség volt: 2025. július 1-jétől 15% emelés, 2026. január 1-jétől újabb 15%. Ez 32,25% kumulált emelés.
A teljes 40%-os növekedésből a különbséget pedig 3 új pozíció létrehozása indokolja: adóügyi ügyintéző; bizottsági ügyintéző (a közérdekű adatok rendezése miatt); jövőbeni műszaki/pályázati pozíció.
Az óvodák esetében külön is fontos kiemelni a béremelések mértékét, mert az elmúlt években jelentős növekedés történt: 2024-ben 32,2%; 2025-ben átlagosan 21,2%; 2026-ban további 10%-os állami minimumemelés. Ez 3 év alatt 76%-os béremelkedés az óvodai pedagógusi dolgozóknál.
Természetesen mindennek településvezetőként örülök, de jelentős bérfeszültség keletkezett a pedagógus és a nem pedagógus munkakörök között. Ezért 2026-ban a technikai személyzet és a nevelést és oktatást közvetlenül segítő dolgozók számára havi 30 ezer Ft-os béremelést vezettünk be (ez 10% az ő bérüket tekintve), ami éves szinten kb. 15 M Ft-os többletkiadás – de szükséges a bérarányok rendezéséhez.
III. Módszertani hibák
A közösségi oldalon kritizáló a 2019–2024 közötti tényadatokat 2025–2026 esetében tervezési számokkal „vetette össze”. Így jutott arra a következtetésre, hogy 2025-ben 81 millió Ft hiány lesz, ám a valóságban a záró pénzkészlet 492 millió Ft, a szabad maradvány pedig közel 370 millió Ft.
A működés számai:
működési kiadás: 2.963 M Ft;
működési bevétel: 3.301 M Ft;
a különbség: +338 M Ft.
A költségnövekedések valós oka, hogy 2025-ben jelentős külső költségek jelentek meg:
a szolidaritási hozzájárulás növekedése: +37 M Ft;
iparűzési adó miatti befizetés: 154 M Ft;
hiteltörlesztés: 111 M Ft;
összesen: 302 millió Ft többletteher.
2026-ban a szolidaritási hozzájárulás már 267 millió Ft lesz.
Miért éppen azt a két évet választotta ki a kritikus, amikor a pénzügyi mutatók már javuló tendenciát mutatnak? A 2022–2024 közötti időszak jóval több tanulsággal szolgálna mindannyiunk számára: tartósan gyenge egyenlegek, feszített likviditás, és egy olyan gazdálkodási szemlélet, amelynek következményeit még ma is kezelni kell. Ehhez képest a mostani időszakot a rendrakás, a stabilizáció és a kiszámíthatóbb működés megteremtése jellemzi.
Vajon valóban a teljes kép megértése volt a cél, vagy inkább az, hogy a javuló számok között is sikerüljön találni néhány kiragadható részletet? Ha az utóbbi, akkor ez inkább kommunikációs gyakorlat, mint pénzügyi elemzés. Különösen úgy, hogy több olyan „probléma” is újra előkerült, amelyről már korábban kiderült, hogy nem hiba, hanem tudatos döntés vagy egyszerűen módszertani félreértés.
IV. Tanulság
A közéleti vita akkor visz előre, ha nemcsak kritikát, hanem arányérzéket és konstruktív szándékot is mutat. A város működtetése ugyanis nem abból áll, hogy utólag okosnak tűnő következtetéseket gyártunk önigazolásul. Abból áll, hogy nap mint nap felelősen döntünk – bérekről, szolgáltatásokról, fejlesztésekről és pénzügyi biztonságról. Az adatok pedig azt mutatják, hogy ebben sikerült előrelépni.
Természetesen szívesen látok minden olyan észrevételt, amely a jövőre vonatkozik, valós számokra épül, és nem csak azt próbálja bizonygatni, hogy a stabilizáció időszakában is lehet árnyékot keresni a napos oldalon. Mert Maglód érdeke nem a látszatviták megnyerése a világhálón, hanem a következetes és felelős városvezetés.
Kérges László polgármester
