Tavaly a Föld napjára Maglód természetföldrajzából vett szemelvényekkel emlékeztünk. Településünk múltjában a föld értéke, ha nem is más volt, hiszen mindig is a legértékesebb javak közé tartozott és tartozik ma is, de azt mégis kijelenthetjük, hogy más megközelítésből és más források állnak rendelkezésünkre.
Több mint jelképes, hogy településünk első említései is a földhöz, a föld kiméréséhez, felméréséhez, a települési határokhoz kapcsolódik: Györffy György óriási történeti munkájában Pécel történeti földrajza kapcsán közölte, hogy 1338-ban Péceli Miklós fiai, Mihály és Herke magtalanul haltak meg, így a király földjeiket elajándékozta, majd a továbbadott birtokból a királyné kérésére Párdi Péter fia, Pál özvegyének kiadták a leánynegyedet. A határjelekkel 1339-ben elkülönített birtok második határából (metálisából) Chaba neve mellett olvasható Maglód falu neve is: „–m. rubeti seu silve inc. apt. p-is Moglo[d]…”
1339-ből tehát, ha még oly töredékes formában is, de már írott nyoma van annak, hogy Maglód létezik, Pécel mellett található.
A 2. oklevél ugyan már más típusú említés, hiszen az 1341. augusztus 29-én Wyssegrad-on, (Visegrádon) kelt oklevél „Károly király parancslevele, amellyel utasítja a budai káptalant, hogy küldje ki tanúbizonyságul hitelre méltó emberét, akinek jelenlétében egy királyi ember beiktatja Gumba-i (Gomba) Herbord fiát, Nemze-nek mondott Miklóst, valamint testvéreit, Jánost, Lászlót és Herbordot a Pest vármegyében lévő Gemerou (Gyömrő) faluban fekvő birtokrészük birtokába, miután megjárta a mondott birtok határát, és felújította a régi határjeleket. Királyi embernek jelölve Maglod-i Pál, vagy Lyb-i (Lőb) Domonkos, vagy Pettri-i (Péteri) Fülöp. A király kéri a szokásos jelentést az eljárás lefolytatásáról, az esetleges ellentmondók neveiről és az ezek számára kitűzött határnapról.”
A 3. is ehhez hasonlít, de a 4., a csak néhány évvel későbbi, 1352. május 3-i oklevél már ismét „határjáró”. Mint egyfajta középkori földhivatali irat, melynek magyarra fordított leírása szerint „A budai káptalan I. Lajos király április 18-i parancsára jelenti, hogy elvégezték Nandurfeulde (Nándorfölde), Felkezw (Felkeszi), a Pechel-hez (Pécel) tartozó Lomb és Tywadarfeulde (Tivadarfölde) határjárását. Nandurfeulde határa kezdődik a Rakus (Rákos) folyónál. Kurtueles (Körtvélyes) és Nandur szeghatárától, ahonnan a Rakus folyóhoz jut Nandur végső határáig, ahol Jakab birtokrésze van, majd határjeleken át Pechul határához, nyugat felől Jakab birtokrésze mellett Tharcha (Tarcsa) határához, majd a Pechul-ról jövő úton Pechul felé halad és a Rakus folyóhoz ér, majd Péter Sosret (Sósrét) nevű rétjével szemben, majd újból a Rakus folyóhoz, s ezután visszatér István Zakalus (Szakállos) és Lomb nevű birtokrészéhez kelet felől Péter mester jobbágyai kertjének végén. Ezután a Pechul-ról a Rakus felé vezető úthoz megy, s ezen dél felé Szt. Mihály arkangyal egyháza és egy kis hegy között az egyháztól délre Kathlen asszony telkéhez jut, s innen a Thuz-ra (Túz) vezető úthoz, s azon Thuz-hoz, majd a Thuz-ról Pechul-re vezető úthoz, majd egy árkon Pyspuky (Püspöki) felé halad, annak egy régi határjeléig és dél felé Maglod határjeléig, amely azt Pechul-tól választja el, majd Chaba (Csaba) határjeléhez jut, amely Pechul-tól választja el, innen régi határjeleken át észak felé Kathlen asszony telkéhez jut, majd kelet felé Péter jobbágyainak kertje mögött, s innen végzik, Lomb határjárását, majd Thywadarfeulde-t, ahol Szent Mihály plébánia van és amely határos Inarch-csal (Inárcs), Péter mester Besenew (Besenyő) birtokával és Gyodorthfelde-vel (Gyoldacsfölde), s végül került sor Felkezew határjárására is.”
A budai káptalan 1352. május 3-án jelentése I. Lajos királynak
Mivel a tulajdonost, a földbirtokost is megnevezi, szintén érdekes forrás az az 1380. február 3-án kiállított oklevél, amely szerint „A váci káptalan előtt egyfelől Sambok-i [Zsámbok] Simon fia Miklós fia Péter, másfelől rokonai a rokoni származás jogán osztoznak birtokaikon, s ennek során Sambok, Senthegud (Szentegyed), Maglod, valamint Kelekteleke predium Kantha-i (Káta) János deáké lesz.” A predium jelentése: birtok, uradalom.
Sok hasonló forrás és földdel kapcsolatos dokumentum olvasható a 2022-ben megjelent (és a Szeberényi Lajos Városi Könyvtárban még kapható)Közepén patakotska foly. Maglód története a 19. századig című kötet III. részének 2. fejezetében: 90–113. és 256–273. oldal.
Varga Zoltán
Tavalyi megemlékezésünk: (https://maglodhangja.hu/2025/04/22/a-maglodi-fold
Címkép: Károly király parancslevele, 1341. augusztus 29., Wyssegrad (Visegrád)
