285 évvel ezelőtt, 1740. szept. 2-án született Túrócszentmártonban Klanicza Márton. Édesapja, János, báró Révai Pál „provisora” (gondnoka, felügyelője) volt, édesanyját Palusch Annának hívták.
Klanicza Mártont mint maglódi evangélikus lelkészt őrzi az emlékezet és a történelem. Abban az időszakban szolgált a faluban (1778–1784 között), amikor az előd, a Maglódon elhunyt Sztankovics Sámuel (1772–1778) templomépítő munkája épp beérett. „Itt is azonban ismétlődött Mózes története, ki midőn népét a pusztán át az ígéret vagy is Kánaán földére vezette, s azt népének megszerezte, maga megszünt élni, és nem jutott belé. Így Sztankovics is, mielőtt a templomépítést bekoronázta volna, jobblétre szenderült, és az Isten szent igéjét nem hirdethette benne. – Méltán tehát adjuk át az utókornak is áldott emlékezetét, mert ő az egyház hű védője volt, s ennek történeti múltját jobban ismerte, mint az ellenfelek, a rkatholikusok, és ha akkor ő nincs, talán a templomunk sincs többé! – Áldott legyen az Úrban emlékezete! 1778-ban november elején – a felépült templom – Klanicza Márton lelkész alatt ünnepélyesen fölszenteltetett” – írta a gyülekezet legrégebbi történetírója Kemény Sámuel lelkész (1858-ban, a „történeti múltra” való utalás pedig az 1775. márc. 6-án a maglódi templomot az evangélikusok tulajdonának ítélő „templomperre” vonatkozik).
A maglódi evangélikus templom (az 1940-es évek elején)
Klanicza élete és munkássága azonban jóval túlmutat a maglódi templomszentelés és lelkészkedés jelentőségén, bár számunkra ez is mérföldkő.
Márton tiszteletes ifjúkoráról tudható, hogy tanult Necpálon, Késmárkon, egy évig Sárospatakon is. 1760-tól Pozsonyban folytatta tanulmányait, majd 3 évig nevelői munkát vállalt. Végül az 1500-as évek legelején alapított wittenbergi egyetemre ment, amely Európa egyik legjelentősebb teológiai központja volt.
Klanicza tanulmányai után, 1769-ben a csetneki iskola rectora lett, majd 1771. febr. 5-én szentelték pappá: „rimabrezói lelkésznek ordináltatott”. 1778-ban már kishonti esperes, de lemondott, mivel Maglódra jött papnak. Innen végül Kövibe ment, ahol is 215 évvel ezelőtt, 1810. nov. 30-án elhunyt.
A rimabrezói és a kövi evangélikus templom
Klanicza az egyházi közéletben is szerepet vállalt maglódi működése alatt. Az akkoriban oly hőn óhajtott zsinat egyik előkészítő lépésének szánták azt az 1783. márc. 14.-ei pesti tanácskozást, amelyen a zsinat szükségességére hivatkozva bízták meg őt Prónay Gáborral és Tihanyi Tamással, hogy a lengyel egyházjog adaptálásával mielőbb készítsenek javaslatot az evangélikus vallás szabadságának és a hazai jogszokások sérelme nélkül. Egyházjogi tervezetüket el is fogadták.
Klanicza nevét mégis leginkább jeles egyháztörténeti munkássága miatt őrzik a lexikonok. Emeljük csak ki ebből először a Christiana seculi XVI. per Hungariam in religione tolerantia (A 16. századi keresztény vallási tolerancia Magyarországon) című művét, amelyet Pesten adott ki, 1783-ban, tehát maglódi tevékenysége idején! S említsük meg az 1865-ben Pesten, megjelent 355 oldalas fő művét, amely a címben is megjelölt (Gömör, Liptó, Árva, Trencsén, Nyitra, Pozsony, Bars, Túróc, Zólyom, Nagy- és Kis-Hont) „vármegyéket egyenként felveszi, és közli először azoknak egyetemes történelmét, ezután ismét egyenként a királyi városi, mezővárosi, falusi s végre a főurak által saját udvaraikban fenntartott egyházak történeteit. Természetesen, kiterjed figyelme mindenütt a reformatio első terjesztőire, pártfogóira, az egyes gyülekezetek kormányzóira, a tanintézetekre, virágzás, hanyatlás és végpusztulás okaira sat.” Ez tehát a 10 felső magyarországi megye átalános és egyszersmind részleges egyházi története. (Fata aug. conf. ecclesiarum a tempore reformationis ad synodum Pestiensem in comitatibus Hungariae Gömöriensi, Liptovienski, Arvensi, Trenchiniensi, Nitriensi, Posoniensi, Barschiensi, Thurocziensi, Zoliensi, Nagy- et Kis-Hontensi)
A Christiana seculi XVI. per Hungariam in religione tolerantia címoldala és előszavának vége
(Maglód, 1783. máj. 6-ai dátummal) és egy további oldal a műből
Az evangélikus templomunkat felszenteltető Klanicza Márton épp 285 éve született, és 215 évvel ezelőtt hunyt el. Élete 70 esztendejéből ötöt maglódi lelkészként töltött el.
Varga Zoltán
Források:
maglod.lutheran.hu/elodeink-irtak; maglod.lutheran.hu/a-maglodi-evangelikus-templom-bemutatasa
Mályusz Elemér: Iratok a türelmi rendelet történetéhez – A magyar protestantizmus történetének forrásai
Révész Imre: Könyvismertetés. Sárospataki Füzetek, 1865.
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái / Nemzeti Névtér: magyarnemzetinevter.hu/person/722914/
Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon
A címképen: Túrócszentmárton
